(- az utolsó szilánkig -)
Arcod ívei közé ágyazva feltáratlan jelentések – mire az utolsó szilánkig megfejteném ?ket, egy zöld-éjjel krematóriumban elégek.
Srácok a Balatonnál
* Csütörtök volt és már elég késő. Egész nap melóztam, délelőtt suliban is voltam úgy, hogy semmi kedvem nem volt a késői telefonhívást venni, de mivel kitartóan csengett, felvettem a kagylót. – Tessék kit kereső – szóltam bele morcosan. [… Tovább]
Író-olvasó találkozó Dobán
Brungelné Kálmán Mária – A fény ,,A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani,, 2008.május 4-én felejthetetlen élményben volt részük a DOBAI ÁLTALÁNOS [… Tovább]
Anyám
…egymásnak adjuk a biztonság csalóka érzetét… anyámszemem el?tt gyengülsz egyrefogysz el lassan gyertyaszálkéntanyámegykor szekrényt mozdítottálkimeszelted régi házadévente egyedülanyámer?d egyre kevesebb mármikor karomba kapaszkodvaérzed csak az egyensúlyts egymásnak adjuka biztonság csalóka érzetétanyámegyedül vagy s nem panaszkodsza napok torzan rohannaks hullnak a [… Tovább]
A tücsök és a hangya
* (meghallgatom) Tücsök koma csak ciripelt este, az álmos hangyát zajával felverte. Dühös kis hangyánk, ki dolgozott a nyáron, mérgesen kiabált hetedhét határon: Csend legyen tücsök!- kiáltja nyomban – combod pácolom gyenge vörösborban, hangszered megsütjük, a zenének vége! – [… Tovább]
Május elején, úgy hétfő táján
Tovább lépett a naptár az emlékezés napja után, de nem az emlék a szívemben * Szürke hétköznapokban egy villanás és újra itt vagy velem, soha el sem mentél, itt őrizlek a szívemben, nem eltemetve, hanem örökké jelen, [… Tovább]
Örök vagy
Örök vagy bennem… előttem botorkáló kezed most is rám lelt. Átkarolt és új holdra serkentett. Simogatva, szűzen, ágyékodhoz hajtott. Nem ziháltál. Túl a csúcson némán szorítva szenderedtél mellem forró ütemén. Hajóztál messzi csillagok ködén, csiklandós kacajod boldogan szórtad – [… Tovább]
hangtalan hajnal
… a Hold mégfigyelkékezüstálmainkra vármajd csendben tarisznyájába rejtiés messzirea fénnyel elszáll a hajnalujjbegyeivelhalkan kopogablakomraarca rátapadés vár nem értemaz éjszaka búcsú dalátnem halloma hajnal hívó szavátálmom nem adomszorítommagamhoz- …hagy álmodjak még tovább…
KÉT NŐ III. rész
“Elindultam egy úton, amelynek nemhogy a végét, vagy a célját, de még a következő állomását sem ismertem pontosan.” * — Vártalak, Zoltánka — szólt kedvesen rekedtes hangján. — Megígértem, hogy jövök — mondtam — és ha én megígérek valamit, [… Tovább]
Dr. Dobozy Levente emlékezete
A Dr. Dobozy család, látogatóban Széken – lányai a hagyományosan gyászos széki népviseletben.* Nehéz írni az eltávozottról — az eltávozottnak… Mert erre készülök. Elmulasztottam elmondani Neked Levente fontos dolgokat, amíg még éltél, és bölcsen mosolyogtál a ritka [… Tovább]
Bíbor tó
Már vérvörösbe hajlik napnak sárga heve, j? mélabú, éjsötét mély csillagporos keze, mely mint levél, ?szült fák roppant árnya alatt, kéjesen öleli keblén az elfeledett tavat. S lát amott a távol: bíbor horizontot, melyre földnek tüzes [… Tovább]