Thököly Vajk : Mese, mese, csecse, becse, gyerekeknek verses mese

Tiriny, torony, babóka,
füled nyisd ki nagyobbra,
hallja meg az egész domb,
babóka most mesét mond.*

 

 

 

 

Mese-mese, csecse-becse,

gyerekeknek verses mese,

cipőlakó réti banka,

mesét hozott az udvarba.

Gyerekeknek mondom,

rontom-bontom, csontom,

mi a manó, és hol a cica

melyet úgy neveznek, Mica.

Csiga-biga, gyere velem,

messze túl az üveg hegyen.

Esti mese csendbe szóla,

hol volt egyszer egy manóka.

Létrán lakó ördög kacag,

sütőtökhéj mécses alatt,

égígérő paszuly hegyén,

mézeskalács a csemegém.

Huss, most messze szálljunk tova,

Óriás visz engem oda,

Felhők felett elrepülve,

Szőnyegemen bátran ülve.

Mese, mese, meskete

gyerek szeme fekete,

esti mese csukja össze,

szép álom jő ringó csendbe.

Tiriny, torony, babóka,

füled nyisd ki nagyobbra,

hallja meg az egész domb,

babóka most mesét mond.

Erdő-erdő, kerek erdő,

közepében fekete kő,

és aki azt megtalálja,

azt az angyal megtanítja

versekre is, mesékre is,

olvasni is, számolni is,

futni gyorsan mindenhova,

itt a vége fuss el tova.

                                                                

Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:23 :: Thököly Vajk