Naszluhácz Judit : Vágyakozás

Te csúf, nagy, fekete madár,

télhozó hangod tova száll.

Szürke ég alatt, szél suhan,

sápadt szívvel,szomorúan.

Gyászruhás, károgó csapat,

búsan hallgatom hangodat.

Pipacstól izzó réteket!

Nem fagyott, kopár kerteket.

Harsogó zöldet, aranyat!

Nem dermedt, halott madarat.

Szivárványt, azúr ég felett!

Nem hótól terhes felleget.

Színes levelet, libbenőt!

Nem zord időt,kedvtemetőt.

Január, február, itt a nyár!

Hess, huss, csúf, fekete madár!

Kedves Judit!
Versedet naplóba javaslom!
Üdv: Miklós

Legutóbb szerkesztette - Naszluhácz Judit
Szerző Naszluhácz Judit 55 Írás
Két éve írogatok,több kevesebb sikerrel.Teljesen villámcsapásszerűen kezdődött,engem lepett meg a legjobban.Tanácsért egy irodalmi társasághoz fordultam,aminek azóta is tagja vagyok.A Tanár Úr,aki biztatott,azt mondta:az ember elsősorban magának ír,ha másoknak is tetszik az külön szerencse.Így igaz!