P. Tóth Irén : Elena Liliana Popescu: Hogy láthasd

fordította: P. Tóth Irén

Szeretnéd meglátni a szépet

a világban, mely körülölel,

de a kín, mit egy leprás érez

haláláig, nem borzaszt el?

Vagy a pokol, amelyben

egy szerencsétlen bolond él,

kit folyton lidércek gyötörnek,

ahonnan kijutni  nincs remény…

 

Szeretnéd látni, hogy jön létre

kötáblák közt egy újabb élet,

de míg a gondot nem rakod le

hogy engedhetnéd el a percet,

a dermesztő borzadást, mit érzel

mikor úgy tűnik, az idő szétszed

mindent, mi életednek kedves,

nem tudva rendeltetésed?


Să poți privi


Ai vrea să poţi privi frumosul

în lumea ce te înconjoară,

dar suferinţa, ce leprosul

o-îndură, nu te înfioară?

Sau iadu-n care locuieşte

fără speranţe de ieşire

un biet nebun, ce îşi hrăneşte

doar cu coşmaruri a sa fire…

 

Ai vrea să poţi privi prin lespezi

cum noua viaţă se-nfiripă,

dar până gândul nu ţi-l lepezi,

cum poţi să te dezlegi de clipă

şi de fiorul ce te-ngheaţă

când timpul pare a desface

tot ce ţi-e drag în scurta-ţi viaţă,

la neştiutele-i soroace?…

Legutóbb szerkesztette - P. Tóth Irén
Szerző P. Tóth Irén 202 Írás
Én Szemeim - csukott ablakok, pilláim - leeresztett függöny. Füleim - süketté lett falak, életem - csendbe burkolt börtön. Nem mondhatom el senkinek a titkot... Ne tudjon rólam senki, semmit. Született, élt, meghalt - talán csak ennyit.