A Szólít a szörny című ifjúsági regény fordítója, Szabó T. Anna kapta az év fordítója elismerést az IBBY-díjak átadásán. A költő, műfordító szerint Patrick Ness könyve katartikus élmény.
Szabó T. Anna az MTI-nek elmondta, hogy régóta foglalkozik műfordítással, húsz éve dolgozik kiadóknak, a folyóirat-fordítások mellett több mint negyven hosszabb-rövidebb könyv, színdarab vagy verseskötet ment át a kezén, és azért örül különösen az elismerésnek, mert úgy érzi, ez a díj erőt ad a folytatáshoz.
„A gyerekkönyveket különösen szeretem, életem első fordítása, ami persze még nem jelent meg, szintén egy mesekönyv volt 13 éves koromban. Az ilyen munkával azonnal le tudom tesztelni a szöveget a gyerekeimen” – mesélte. Patrick Ness könyvét is felolvasta nekik, mert nem állhatták meg, hogy végig ne lapozzák. A sötéten gyönyörű rajzok, Jim Kay munkái rögtön megragadták az érdeklődésüket, és kíváncsiak lettek a történetre.
„A Szólít a szörny voltaképpen nem gyerekkönyv, a legkisebbeknek nem is ajánlható, de úgy 10-12 éves kor felett bárkinek való, aki nem ijed meg az árnyékától, illetve az élet árnyékos oldalától. Aki még emlékszik a félelmetes Grimm-mesékre vagy az Andersen-mesék szívfacsaró igazságtalanságára, az is meg fog lepődni: ez a történet annál is mélyebb és felkavaróbb, de legalább annyira szép” – fogalmazott Szabó T. Anna.
A Szólít a szörny című könyvben egy kamaszodó gyerek próbál megbirkózni az elfogadhatatlannal, súlyosan beteg édesanyjának közelgő halálával. Az írónő szerint a gyerekek nem riadnak meg az ilyen szokatlan könyvektől.
„Nagy szükségük van a félelemoldásra, vagy azoknak a dolgoknak a megismerésére, megértésére, amelyekről a felnőttek nem szívesen beszélnek, hanem inkább pszichológushoz járnak, gyógyszert szednek vagy önbizalom-erősítő, szorongáscsökkentő könyveket olvasnak. Pedig a segítség kéznél van: ma is írnak nagyszerű regényeket és verseket. A meseterápia nem új találmány, és Patrick Ness könyve kiválóan alkalmazható ilyen segítő célokra. A betegséget és a halált nem győzhetjük le, de a fájdalmunkon erőt vehetünk. Már az is segít, ha beszélgetünk a traumáinkról, és nem fojtjuk el azokat, mint a regénybeli fiú. A kimondás bátorsága feloldoz” – fejtette ki a fordító.
Szabó T. Anna elárulta, hogy rá is nagy hatással volt a könyv, életében először történt meg vele, hogy fordítás közben egy bizonyos ponton folytak a könnyei, pedig amúgy nem sírós.
„A Szólít a szörny több, mint egy profi írói munka: mitikus ereje van. Nyilván azért, mert már a megírás története is gyásszal kezdődik: a fiatal írónő, Siobhan Dowd, aki az eredeti történetet kitalálta, meghalt, mielőtt kidolgozhatta volna a regényt. Patrick Ness ezután kezdte írni, és a kettejük ereje megsokszorozza a hatást. Ez a díj is a könyvet dicséri, és csak egyik a regényt jutalmazó számtalan elismerés közül” – mondta, hozzáfűzve, hogy Ness és Dowd többi könyvét is az olvasók figyelmébe ajánlja.
Az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar szekciója a hagyományok szerint csütörtökön több kategóriában adta át elismeréseit a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A díjazottak között szerepelt Kárpáti Tibor, aki az év illusztrátora díjat kapta Szabó T. Anna Tatoktatok című gyerekvers-kötetének rajzaiért.
„Ez a könyv az egészen kicsiknek is való. Életem egyik nagy öröme volt, hogy tavaly Tibor elvállalta ezt a munkát, és a gyerekek lelkes visszajelzéseiből látom, hogy nemcsak én szeretem. Több könyvtárban mondták már, hogy az elsők közt emelik le a polcról, és sorban állnak kikölcsönözni. Kárpáti Tibor rajzai rögtön megszólítják és megragadják a gyerekeket – szerintem máris klasszikus” – számolt be a kötet fogadtatásáról.
A szerző szerint a mai gyerekek annyira megszokták a vizuális ingereket, hogy nehéz őket meghódítani, óriási dolog, ha sikerül. „A gyerekkönyvek képei nem akadályozzák, inkább stimulálják a belső képek megjelenítését. Aki pedig látja, amit olvas, az érti is, és ettől megszereti a könyveket”.
MTI
Az Év Gyermekkönyve-díj
Az Év Gyermekkönyve-díjat az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója ítéli oda az előző év legjobb, legsikeresebb új magyar gyerekkönyveinek, illetve azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalom, illusztráció, könyvkiadás valamely részterületén. A díj célja a magyar gyerekirodalom kiemelkedő alkotóinak elismerése és elismertetése.
Az Év Gyermekkönyve 2012. díjazottjai:
Az Év Gyermekkönyve:
Tasnádi István A kőmajmok háza
(Herbszt László illusztrációival, Pozsonyi Pagony)
Sokan gondolhatták úgy, hogy Tasnádi István egyszer csak berobban az ifjúsági irodalomba is. Valójában minden adott volt ehhez. Bár nem elsősorban prózaíróként tartják számon, egy pillanatig sem volt kétséges, hogy ez a műnem is jól áll majd neki. A kaland, a cselekményesség ? amely kötelező elem e korosztály könyveinél ? eleve jellemző rá, ahogy a szellemesség, az ötletesség és a gazdag fantázia is. Ha nem így lenne, nem ültetne le rendszeresen százezres nagyságrendben különböző korú embereket a rádió elé az Időfutárral. (Valljuk be, van azért abban valami különös, hogy napjainkban egy afféle „szájber-Szabó család” vált ki őrületet, toboroz ilyen számban rajongókat; tudhat valamit az a szerző, aki ezt elkövette.) De legalább ilyen fontos az a problémaérzékenység is, amelyről színpadi művek esetében már többször tanúbizonyságot tett a szerző.
A Kőmajmok háza az említett írói erények mindegyikének példája. Izgalmas, helyenként krimiszerű feszültséggel, titokzatossággal. Ötletes, ahogy az apa és a fiú története párhuzamosan fut, majd összekapcsolódik, ráadásul a regény így egyszerre lesz nagyon mai, modern, ugyanakkor retró is, hitelesen megidézve a még piros nyakkendős, de már csavarós fagyis, poptarisznyás, „birodalom visszavágos” nyolcvanas évek összehasonlíthatatlan légkörét.
Megvan az a fantasztikum és titokzatosság, amelyre manapság különösen nagy igénye van a fiatalabb olvasóknak. Ráadásul a néhol már-már fantasyszerű motívumok jól illeszkednek a 21. századi magyar helyszínbe, a „kőmajmok háza” miliőjébe.
Finom az átmenet a meseszerűből a reálisba, a szerző nem rombolja le a mítoszt, a fikciós világot, inkább csak esélyt ad arra, hogy a két lábbal a földön álló fölnőttek vagy gyerekek is megérthessék, élvezhessék a történetet. Ugyanígy ötletesek a nevek, amelyek egyszerre tartozhatnak mindkét világhoz. Dragomán Tivadarról, a mamuszos bácsiról az emberek (az olvasók) többsége alighanem azt hiszi, hogy olyan, mint az efféle házak negyedik emeletének morózus öregurai általában. Mások ? a regénybeli Izabellához hasonlóan ? persze rögtön meghallják nevében a sárkányt, és azt ugye, a fantáziátlan fölnőttolvasó sem gondolhatja komolyan, hogy a balesetet szenvedett Dragománért csupán véletlenül jött épp a Szent György Alapítvány mentőszolgálata.
A könyv legnagyobb erénye azonban túlmutat az efféle szellemességeken. Évek, lassan már évtizedek óta panaszkodunk, hogy „haldoklik” a magyar kamaszregény. Amíg Anne Fine, Christine Nöstlinger, Lois Lowry vagy épp Janne Teller mert a legérzékenyebb korosztály legkomolyabb gondjairól, kérdéseiről írni, addig nálunk mintha még mindig tabutéma lenne a drog- vagy alkoholfüggőség, az elvált szülők, a börtön utáni újrakezdés vagy épp az internetes hecckampány témája.
Tasnádi István könyve e tekintetben is példát mutatott. Hősei igazi mélységeket járnak be, nagyon is reális gondokkal küzdve, hogy aztán fantasztikus élmények után megtisztulva kezdhessék újra a valódi világban. Ahol a kőmajmoknak nincs varázsereje. A kőmajmok házának annál inkább.
Gombos Péter
Az Év Gyermekköny Illusztrátora:
Kárpáti Tibor Szabó T. Anna: Tatok tatok című könyvének illusztrálásáért.
(Magvető Kiadó)
A fiatal illusztrátor generáció egyik legtehetségesebb, legeredetibb egyénisége Kárpáti Tibor. 2003-ban diplomázott a Moholy Nagy Művészeti Egyetem tervező grafikus szakán. Meseillusztrációiban a klasszikus mesék pixeles feldolgozása nemcsak itthon a szakma és a nagyközönség előtt, de nemzetközileg is nagy sikert aratott. A 2006-os Bolognai illusztrátor díszvendégség kiállításán is felfigyeltek erre az eredeti friss hangra. Munkáit beválasztották következő évben a Bolognai nemzetközi kiállításra és Tokyo-ban a szóróanyagon is szerepeltették, aminek eredménye, hogy azóta is rendszeresen dolgozik a New Yorker magazinnak. Itt is kreativitását egyéni humorát mutatja, hogy saját ihletésű sztorikat rajzol vagy éppen fejléceket készít különböző témájú rovatokhoz a novellák illusztrálása mellett. Itthon talán legsikeresebb könyvei a 2006-ban a Csimota kiadó által megjelentetett sorozat egyik kis könyve a Piroska és a farkas, úgy, ahogy sohasem láttuk, ezt a világon talán legtöbbet illusztrált mesét. Minimálisra redukált a legkevesebb eszközzel megoldott hihetetlenül találékony mű született, ami később bekerült a Steven Heller szerkesztette Icons of Graphic Design című könyvbe, amit az egyik legjobb amerikai kiadó a Thames $ Hudson adott ki 2008-ban. A másik nagyszerű ötlet, amit a gyerekek is nagyon szerettek a Csodaceruza által 2007-ben megjelentetett Csókolom pókmajom. A Jogod van a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezésére készült mesekönyv magyarul 2008-ban jelent meg a Csimotánál. A még ugyanabban az évben megjelent francia kiadás (Callicéphale) bekerült a a független gyerekkönyvesboltokat tömörítő Association des Librairies Spécialisées Jeunesse legjobb 48 gyerekkönyvet tartalmazó listájába. A könyv képanyagából készült kiállítás 2009-ben megjárta a colmari könyvfesztivált, a bordeaux-i Fnac könyvesboltban is látható volt a Horváth Eszter készítette animációval együtt. A hazai magazinok közül a Pont, az Octogon és a The Room is szerepelteti Kárpáti Tibort, a kizárólag kortárs illusztrációkat közlő Roham-ba pedig rendszeresen dolgozik. Bányai István a világhírű New York-ban élő grafikus így jellemzi munkáit ” a vizuális káosz jelen korszakában a legkevesebb komplikációval elért legeredményesebb minimalista telitalálat.
Új abszurd felkiáltójel. A pont nála ha útnak indul, a saját nézőpontját összekötő legrövidebb szakasz. Sztoikus minimalizmusa már-már az űr határát súrolja. Elgondolkodtató és egyben szórakoztató. Örkény és Réber abszurditását idéző, éles szemű vizuális kalauz a posztmodern után mint kezdet…. Hidegen tálalva,de melegen ajánlva.
Rényi Krisztina
Az Év Gyermekkönyv Műfordítója:
Szabó T. Anna Patrick Ness: Szólít a szörny című könyvének fordításáért.
(Vivandra Kiadó)
Szabó T. Anna választott mestersége az írás. Elsősorban verset ír, de van írásai között próza is, novellák, cikkek, személyes hangú esszék, gyermekversek és némi fordítás mutatvány.
Ezek közé tartozik Patrick Ness / Siobhan Dowd: Szólít a szörny című regénye, mely a
Vivandra Kiadónál jelent meg 2012-ben.
Szabó T. Anna magyarra fordítása teszi még érzékletesebbé a szomorú és érzékeny fiú történetét, aki a maga bensőjében lévő szörnnyel küszködik, édesanyja gyógyíthatatlan betegsége miatt. A könyv Szabó T. Anna fordításával lett kerek egész könyv.
A 2012-es év termése a Tatok, tatok című verses kötet is, melyet örömmel forgathat minden verset szerető olvasó, legyen felnőtt vagy gyerek.
Szabó T. Anna Kolozsvárról települt át Magyarországra 1987-ben családjával. Szombathelyhez gimnáziumi tanulmányai kötik. Tanári diplomáját 1997-ben szerezte, majd 2007 tavaszán a doktori fokozatot. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi-és havilapban, antológiákban rendszeresen közölt verseket, esszéket, novellákat.
Kötetei: A madárlepte hó -1995., Nehézkedés -1998., Fény – 2002., Rögzített mozgás -2004., Elhagy -2006., Formák a tubusból-több szerzős-2004., Kerge ABC-többszerzős-2008..
Fordítója a Beatrix Potter köteteknek, a Harry Horse Kisnyuszi történeteknek. Fordította William Shakespeare,James Joyce, Sylvia Plath, John Updike, Stuart Parker, Cliwe Wilmer, W.B. Yeats műveit.
Díjai és ösztöndíjai:Petőfi-díj-1996.,Soros -ösztöndíj-1997.,Déry-díj-2000.,Móricz Zsigmond ösztöndíj-2001.,József Attila díj-2002.,Vackor-díj-2003.,Kavics-díj-2003.,Zelk Zoltán díj-2004.,Arany János ösztöndíj-2005.,a Tokaji Írótábor díja-2005.,Babits Mihály műfordítói ösztöndíj-2006.,az Akademie der Künste Berlin-Junge Akademie ösztöndíja-2006.,Mozgó Világ Nívódíja próza kategóriában-2006.,az ULNÖ Krems ösztöndíja-2007.
Gyermekkori kedvenc olvasmányai voltak: Móra Ferenc: Didergő király, Erich Kastner: A két Lotti, Gárdonyi Géza: Az egri csillagok.
Nyelvi leleményesség jellemző gyermekverseire. Így ír egy verses könyvbemutatóban/ Lakner Judit: Zsuzsa és a varázsróka /,ami nem megszokott irodalmi életünkben:
„Ez a könyv csupándi-csupa
Csodálatos pillanat,
Elolvassuk egyszer, kétszer,
De még mindig izgalmas
És vicces, mi több, friss marad:.”,akár Szabó T. Anna gyerekversei.
Gratulálunk a díjazottnak! Várjuk az újabb fordításokat, írásokat!
Kucska Zsuzsa
Az Év Gyermekkönyv Életmű Díjazottja:
Kányádi Sándor életműve, munkássága elismeréséül.
Kicsi legény, nagy tarisznya címmel 1961-ben jelent meg az első verses könyve gyerekeknek. Ekkor már a Kolozsváron megjelenő Napsugár című gyermekeknek szóló folyóiratot szerkeszti, a lap a mai napig közöl Kányádi Sándortól verseket, meséket.
Életművében nem különülnek el korszakok aszerint, hogy kinek ír. Számára a gyermekirodalom a felnőtteknek szóló irodalommal egyenértékű, A valaki jár a fák hegyén címmel megjelenő válogatáskötetébe egyforma gondossággal gyűjtötte össze a gyerek- és felnőtt verseket.
Kányádi Sándor nemcsak az írott szóval, hanem közvetlen, személyes jelenlétével is erősen hat közönségére. Nincsen olyan település, ahol nem járt író-olvasó találkozón, s talán nincs is olyan ember Magyarországon és Erdélyben, aki ne találkozott volna legalább egyszer vele, ne hordozna egy kedves emléket róla.
Gyerekeknek szóló műveit újra és újra kiadják. A bánatos királylány kútja, Kenyérmadár, Talpas történetek, Küküllő-kalendárium kötetei minden család könyvespolcán megtalálhatók, s csak azért nem jelennek meg változatlan utánnyomással, mert a művekhez új illusztrációk készülnek.
Kányádi Sándor versei, prózái az évek során tananyaggá váltak. A tankönyvek szerzői örömmel fedezik fel életművének kép- és gondolatgazdagságát, verseit, meséit szívesen olvastatják a gyerekekkel.
Hogyan lehetne röviden összefoglalni milyenek ezek a mesék, versek? „Alapvetően a honosság élménye, a hagyományőrzés, a nyelvőrzés, az élmény- és életszerűség, a természetesség, a valóságtisztelet, az organikusság, a műfajok és a világok közti átjárhatóság, a személyességnek és a személyes jelenlét hitelességének a koordinátái határozzák meg Kányádi Sándor gyermekmeséinek, verseinek univerzumát és világképteremtő stílusát” – írja Pécsi Györgyi irodalomtörténész.
Kányádi Sándor ötletei alapján maradandó, egyedülálló emlékhelyek, múzeumok születnek: Budapesten 2012. október 2-án nyitotta meg kapuit a Mesemúzeum és Meseműhely. Székelyudvarhelyen, Budapesten, Sopronban pedig kősziklából faragott kúttal tisztelegnek Benedek Elek emléke előtt, szintén az ő kezdeményezésére.
Kányádi Sándor számos díjat kapott, gyermekirodalmi munkásságát az IBBY magyar szekciója életműdíjjal jutalmazza.
Sándor Csilla
Az Év Gyermekkönyv Életmű Díjazottja:
Nógrádi Gábor életműve, munkássága elismeréséül.
Nógrádi Gábor az egyik legkedveltebb és az iskolás korosztály körében valószínűleg a legismertebb magyar ifjúsági szerző, hiszen kevés olyan település van Magyarországon, ahol ne fordult volna meg. Tanítók, tanárok, könyvtárosok szívesen hívják író-olvasó találkozóra, mert a könyvei kézről kézre járnak a fiatalok körében, mert elbűvölő stílusával felnőttet, gyereket pillanatok alatt levesz a lábáról, mert akár szóban, akár írásban mesél, önálló életre kelnek történetei, a szürke hétköznapok világba beköltözik a kaland, a humor és nem ritkán a csoda. Minden egyes megnyilvánulásával az olvasást népszerűsíti, olvasmányos, kalandos regényeivel az olvasó kedvében akar járni.
Bár életművét a kritikusak ezidáig csak elvétve elemezték, egész munkásságára jellemző, hogy úttörő, korát megelőző. Képes a folyamatos megújulásra, olyan területek hódít meg, ahová magyar ifjúsági író szemérmességből be sem teszi a lábát. Humoros karakterek, könnyed párbeszédek tessékelik egyre mélyebb témák felé az olvasót, hogy aztán könyörtelen szókimondással mutasson tükröt a kamaszoknak: a családi körben és az ifjúsági irodalomban egyaránt tabunak számító témákról beszélget velük. A tizenévesek pedig vevők az őszinteségre, úgy gondolom a szüleiknek sem ártana, ha elolvasnának egy-egy Nógrádi könyvet, másképp tekintenének végletesnek, kiszámíthatatlannak tűnő csemetéjükre.
2000-ben a Petepite című regénye az Év gyermekkönyve lett, két évvel később a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) is elismerésben részesítette kamaszregényét. Most, egy évtizeddel később életműdíjat kap Nógrádi Gábor, ám az életmű szerencsére nem lezárt – a kamaszok és szüleik hol humoros, hol drámai háborúja újabb fejezetekkel bővül, hogy újabb korosztályokat vezessen be a lélek és az olvasás rejtelmeibe.
Pompor Zoltán
ibby.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.11.19. @ 09:16 :: H.Pulai Éva
