Valami különös áhítat lengi be a szobát,
Az éjszaka csendje kúszik fel a lábamon,
Ahogy ülök a fotelban mozdulatlanul,
El?ttem egy tükör és csak nézem hangtalanul.
Valami különös vágy járja át a testem,
Néha megremegek, a szívem zakatol hangosan,
Pupillám kitágul, megmozdult a tükörben az alak,
Rezzenéstelen arccal nyúlok felé, de nem érem el.
Valami különös érzés ébredezik bennem,
Valaki nem hagyja, hogy tovább szunnyadjon,
Belémköltözött és járja a lelkem nesztelen,
A tükörb?l néz vissza rám, mégsem én vagyok.
Legutóbbi módosítás: 2012.09.09. @ 18:57 :: Végh Szimonetta