Marthi Anna : Mesédes

 

Érzés. Kikelsz ismert hiányból.

Vers. Nem állsz meg két lábon.

Női lélek. Csíráin kotlottál eddig.

Mér’ legelnéd könnyedén valóm?

Nárcisztikussá szeretnél válni.

A “harmónia” kirakósa feldarabolt

mindenség – nem szabadulsz a szótól,

míg guggolni tud a málnabokor,

kigoogle-ozhatóvá válik minden,

de mégis bravúr, ha tökéletességig

részletezett emberit formálhatsz,

mint szerelem-donor. Égi szem.

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:55 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1341 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak