P. Tóth Irén : Levegőt

Nyomtatás

Beteges mÁr ez a bánat,

vagy bánat fÉle – mindEgy.

Gondolkodni váGyom –

rothAdás nő a vilÁgon,

én meg sajnálgAtom magam.

Lassan nem lesz Semmi,

mit meg Lehetne tEnni,és

mit meg Ne lehetne tEnni.

Láthatatlan fAlakba

rÉseket vájnak/kiTörni vágyó indulatok.

Magamnak is hazudok.

Kuporog bennem a szédÜlet,

néha kiTör – nem tanulok.

Ezt kéne, azt kéne,

azTán meg: á deHogy! (LegyInt.)

Kétségek. MegInt.

ÁlomszamÁron ballag az Idő.

Ritkul a levegő.