Kovács Ágnes : Levelek

 

Anyámhoz

 

Tudtom nélkül –
ellenedre –
teszem, amit te:
az egyetlen.

 

A Kicsihez

 

Olyan nagy lettél,
mint indulataid olykor –
szelíd szótlanságod is értem.
Vérem vagy –
átkozott te is.
Külön világok
áldott elegye.

 

Apámhoz

 

Mondd, mit írhatnék –
nem értesz
nem látsz
nem értelek.
Zsigereimben vagy.
Mindig, mikor kell,
de tényleg soha
nem érlek
el.

Legutóbbi módosítás: 2011.10.28. @ 12:14 :: Kovács Ágnes