halvány szemgödör beesett mégis
múltban úsztatsz óceán kétséget
szárny-szegett guggoló nem érdem
a szomorúság nem tisztul tudom
mond mindent a száj de
varázslatos szerelmek fehéren lengenek
szélcsend honol bent a rekeszben
oda rejtenéd önmagad
harangba sem botlik már semmi
nem zúg zavart a szív nem hív
letett hangszer vagy: elestem felkelek
tovább a testem dadogni lép
hallani kint a viharos bánatot
Legutóbb szerkesztette -