A Toronyesten ezt a fordításomat olvasta fel Ilcsi barátnőm…. 🙂
Én nem tudom, mit is jelentsen –
miért e szomorú szív?
Egy mese, mi áthat egészen,
amint a múltba visszahív…
…A lég kihűl, s remeg az est –
nyugodt a Rajna – lám !
De zord hegynek orma se’ rest
izzó Nap alkonyán.
Gyönyörű lányka ül fenn –
a magas szirt fokán –
arany ékszere csillan éppen,
míg fésűje szánt haján.
Aranyfésűvel simítja egyre,
miközben énekel,
ám ez a dal hangosan zengve
egy hajós fülére lel.
Kicsiny ladikját evezve
fájdalom ragadja el,
s a zátonyokra nem figyelve –
tekintetét a vágya vonzza fel.
..Úgy hiszem – a hullámverésben
el is merült hajója tán –
Így érte Végzete a mélyben
szép Lorelei dalán….
