a férfiak magánya mély,
vasíz? szélbe kortyolok…
ujjaim közül elfolynak éveim,
víztükörre rótt sorok.
a viharsarki égre fényl?
szegeket szór az alkony…
jólesik a pénzre váltott gyermekkor
kirakatüvegén felejteni arcom…
Legutóbbi módosítás: 2009.11.16. @ 08:44 :: Csillag Tamás