Márton Zsolt : Ki sírná el?

Önvizsgálat után…..” mert magamat kigúnyolom ha kell…”

 

Ki sírná el…

 

 

 

Ólomcsend lebeg a fejemben
vagy az ünnepelt költő dühít?
Ripők zaja úszik a teremben,
ki ihletről makog: miként sűríti

 

szavakba a csodát e lángész.
Oldott ingnyak poéta pózban,
sikergyár e rímelő művész;
S hogy együtt élünk e korban,

 

hát élvezzük Fortuna kegyét!
Hisz ki sírná el lányos jajjal,
a megcsalt szerelem hevét
és ki ken majd gyógyító írral,

 

ha ősszel földig hull a levél?
Peregjen könny, fakadjon remény,
hisz oly szépen, édesen zenél
a sok mázzal tálalt szemét.

Most álljon fel vélem valaki,
ki nem tűr meg hamis koronát,
és csapja szemembe valaki
az avantgard súlyos ostorát.

 

 

 

Márton Zsolt

 

 illusztráció: Fűzfa

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:00 :: Márton Zsolt

Szerző Márton Zsolt 0 Írás
nem vagyok senki, tarkómba mar, vagyunk így sokan , húz ez a dal