csurai zsófi : visszajátszás

kifehéredtek ujjaim
annyira kapaszkodtam
egy plasztikus ábrándba
nem volt
se forró
se hideg
csak mozdulatlan viasz
megéreztem
nem lesz már
képlékeny holdfogyatkozás

haladtam a lassan
süppedõ homállyal
és nem féltem többé
a tartós alakváltozást
a szoborszerû merevséget

tudtam hogy vársz

könnyû lettem és szabad.

/2007-04-02/

Legutóbb szerkesztette - csurai zsófi