Vers

A szem

A szem elbeszélte történetét, a nap csak zuhant tovább, ügyet sem vetve a témára. A hetek csak múltak, a fehér fény nem akaródzott megtörni, alternatív akkordok kezdtek feltörni a torokból, de a sípok végül magukba fulladtak. A szem csak forgott, mint egy merevrészeg helikopter kicsavarodott rotorja, hogy  ne kelljen látnia a képeket, amit a vakító fehér fény felsorakoztatott a jelenen kívül. 

Elbeszélés

nyugati pályaudvar

1.      jelenet   még b?ven napvilágnál pihenek le a nyugati pályaudvaron, a tizenegyes és tizenkettes vágány közti padsor egyik éppen elfogadható mértékben mocskos padjára. ezek a padpárok egymásnak háttal állnak ott, szimmetrikusan, mindkét irányba biztosítva a gazdag panorámát a vonatra [… Tovább]

Vers

Kié vagy Te?

ÁÃ???lmaimban Apollónban gyönyörködöm   Ujjaidat egyenként simogatnám,lelked lelkemmel elringatnámbársony hangod magamhoz ölelnémKié vagy Te?Álmaimban Apollónban gyönyörködöm  

Vers

Elkeseredett verseny az id?vel

                                                       Elkeseredett verseny az id?vel   Atomenergiával felpörgetett Percek suhannak el mellettem, Mire én egy pillangóról leszakított Szárnnyal sírva utánuk eredek.                           

Vers

Hogyan lesz tovább?

Nem perelek, csak némán kérdezem…  Nem perelek,Csak némán kérdezem:Hogyan lesz tovább? Valamit elrontottunk, S ez a valami voltA minden.Páran maradtunk,Még értjük  egymást,Míg feltárjukA múlt üzenetét.Másokkal más nyelvetBeszélünk, mi értjük ?ket,Ã??k nem akarnak minket.Nem lehet teremteniBölcs lelkeket,Bele kell n?niEgy új világba,Új  [… Tovább]

Vers

Örvénylő magasban

Kitárulkozva felszív a nap repülő sólyomszárnyad magához ragad, kapaszkodva a szélben, szétfeszülve tenyereimben, a csönd medret váj az emlékezésben.   Látom a völgyekben rejlő apró csodát, a csordogáló halk patakot, s hallom a vízfátyolban elbújó vad zuhatagot. Majd ismét magasra [… Tovább]

Vers

Csendélet

A földből kimeredő lécek a porszemek szemében csendeddel, csendemmel toldva-vesztve hova, meddig érnek? Csak összekövesedett évek. Porózusabb sivatag, ha önmagából semmi sem marad. Szikraélces élek.   Az ég parázs tüzét pupillád: időtlen tó nyeli el. A vérerek tánca még átölel, [… Tovább]

Mese

Méhecske

Egy kedves barátomnak, aki méhecske.     Sárga csíkja Pihék ezreFeketévelKeretezve.A természetÖltöztetteEme csodásCsíkos mezbe. Mez?n repkedSzáll a széllelIncselkedveA bibékkel.Virág kelyhénVígan zenélÉdes, mézesZüm-züm zenét.

Mese

Ősz van

Zizzen a nádas reccsen az ág, békahad zengi őszi dalát.   Pókfonalakkal telve a táj, hűvös a hajnal dér a határ.   Sárguló fűszál rozsda levél, szárnyal a szélben s porba leér.   Álmos az erdő lassul a vad, száraz [… Tovább]

vegyes

Szeretlek mint …

Az örök szerelem, amely másfél éve gyönyör?vé teszi az életem.   Szeretlek, mint . . . S itt megállt kezemben a toll. Nem találtam megfelel? hasonlatot,Mert ahogy szeretlek, semmihez nem hasonlítható.   Szeretlek, mint . . . Kezdtem újra, a szavakat ízlelgetvén.Már itt van, [… Tovább]

Vers

Hajnal blues

Valami ócska bluest játszik a hajnal,lassú ritmusára rongy es? hörög.Szajha szél sziszeg, s akár egy karvalylomha félhomály köröz a rét fölött.   Ólomból öntött felh? csüng a fákon,korhadt ágak sírják súlyos csókjait.Reccsen a csend, s a monoton tájonnéhány sanda csillag [… Tovább]