gyerekeknek, akik már nem kicsik, de még nem nagyok Egyszer volt egy könyv, melynek borítóján ez állt: Gárdonyi Géza – Egri csillagok. Hónapok óta feszített már az üzletben a polcon, büszkén, egyenes háttal. Id?nként megforgatták, arrébb lökték kutakodó kezek, [… Tovább]
Felbontom hát a jegyességem A várakozó id?vel. Nincs más Óvakodás, csak magam védés. Civakodás nélkül engedlek el: Hogy kötés nélkül szabad légy. Vártam. Most már nincs tovább. Akarom, hogy a kert ne vágyak Temet?je legyen, ne alkujaink Sokáságát magába [… Tovább]
, megannyi ki nem mondott szóba fulladt már számtalan felismerés! Ó, megannyi ki nem mondott szóba fulladt már számtalan felismerés! S mert szeretni vágyunk, reméljük, hogy egyszer majd igazzá válik a nagy megérkezés. Véljük, hogy talán lesz [… Tovább]
Sanyi bohóc barátom, Nevetek, ha meglátom. Fehér arca, nagy szája, Mosolyog a világba! Keménykalap, krumpliorr, Huncut ? a javából. Piros haja kóckender, Kedves, vidám gazember. A cip?je felemás, Nem megy így a rohanás! [… Tovább]
Bevezetés A horizonton lábnyomok vezetnek a ponttól, hol a sínek összeérnek, egy csillag felé. Az ablakok felnyögnek, ahogy dért fest rájuk az ég nehéz sóhaja. A vonat lámpája elsöpri az egymást karoló fémeket, az erdőben egy bokor megremeg, [… Tovább]
