Vajdics Krisztina : Te szólíts!

2014.01.22. Vajdics Krisztina Vers 2
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
te vagy, ki felettem
feltűzted a Holdat,
s te, ki nekem szőtt
takaró csillagfényt.

 

 

 

Derengő láng libeg

egy kockaház tűzhelyén,

kósza szél simítja

a városi lázat,

hallgat a kismadár,

hangja most nem zenél,

téli eső mos dermedt,

játszótéri fákat.

 

Hallgatom dallamos, 

derűs járásodat,

lépteid suhannak

barna föld szegletén,

te vagy, ki felettem

feltűzted a Holdat, 

te, ki nekem szőtt

takaró csillagfényt.

 

Te vagy, ki hajnalban

simogatod arcom, te,

kiről boldogan álmodik

énekem, te vagy, kinek

a szót szüntelen morajlom,

ha tavasz szór vízcseppet,

s remegő fényeket. 

 

Te védj meg, ha a végtelen

világ rám mordul, te védj,

ha álmomban rémekkel 

táncolok, te szólj, ha 

messzire révedve tévútra

tévednék, te szólíts, ha 

egyszer mégiscsak eltűnnék!

 

Legutóbbi módosítás: 2014.01.22. @ 17:31 :: Vajdics Krisztina
Szerző Vajdics Krisztina 122 Írás
1966. március 14-én Miskolcon születettem. Gyermekéveimet Debrecenben töltöttem. A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségiztem, majd a nyíregyházi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakos hallgatója lettem. Az írás szenvedélye vezetett a nyíregyházi Krúdy Gyula Újságíró Akadémiára, ahol újságírást tanultam. A helyi napilapokban jelentek meg első tárcáim, portréim, interjúim. 2008 karácsonyára jelent meg Neked írtam című verseskötetem, mely 42 verset tartalmaz. 2008-ban részt vettem a Magyar Író Akadémia írói kurzusán. 2012-ben szerkesztője, lektora lettem az Élő Költők Könyvklub kortárs irodalmi portálnak. Ebben az évben jelent meg Szökőangyal című novelláskötetem, második verseskötetem Szó születik címmel 2013 karácsonyára készült el. Az írás számomra levegővétel.