H.Pulai Éva : Cicero összes beszéde el?ször magyarul

2011.02.16. H.Pulai Éva Hírek 2

Els? alkalommal láttak napvilágot magyar nyelven Marcus Tullius Cicero összes perbeszédei Nótári Tamás fordításában. A kötetet 2011. február 17-én 16 órakor mutatják be, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Aula Magna nev? termében. (1053. Budapest, egyetem tér 1-3.)

A könyvet bemutatják:

Dr. Zlinszky János professor emeritus, az Osztrák Tudományos akadémia tagja, PPKE JÁK

Dr. Hamza Gábor tanszékvezet? egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, ELTE ÁJK

Dr. Németh György tanszékvezet? egyetemi tanár, ELTE BTK

„A … huszonhatodik és huszonhetedik paragraphus központi magja az archaikus kor jogának Cicero által … megmosolyogtató színben feltüntetett formakonzervativizmusa, pontosabban merev, mondhatni görcsös, olykor a valós életviszonyokkal és az igazságosság ideáját megvalósítani hivatott iusszal szembehelyezked? ragaszkodása a jogi aktusok szövegéhez. E merevségnek … az okát keresve, valamint Cicerónak a szó szerinti és méltányosságon alapuló jogértelmezéshez f?z?d? viszonyát kutatva számos ponton tesz e munka olyan kitér?ket, amelyek tárgyában már nem a stricto sensu jogtörténeti vizsgálódás körébe, hanem a vallás- és irodalomtörténet témakörébe tartoznak, az általuk felvázolható analógiák s a bel?lük levonható következtetések azonban talán az egyes jogi és vallási intézmények … struktúrájának, illetve az antik gondolat- és képzeletvilágba ágyazódottságának jobb megértéséhez vezethetnek.”

A Lectum Kiadó gondozásában megjelent csaknem 1300 oldalas kötet Marcus Tullius Cicero (Kr.e. 106-Kr.e .43.) törvényszék el?tt elhangzott összes fennmaradt – szám szerint harminc – perbeszédét tartalmazza.

A fordító, Nótári Tamás jogász-klasszika filológus az MTI-nek elmondta, ez az els? alkalom, hogy a szónok valamennyi perbeszéde a magyar olvasóközönség számára hozzáférhet?vé válik. Ciceróról kortársai azt tartották, hogy beszédei révén uralkodott a törvényszékeken, s az utókor szemében Cicero neve egyet jelentett az ékesszólással – tette hozzá.

Cicero beszédeinek olvasása a kortársak számára sem volt könny? feladat, bizonyos tájékozottságot, m?veltséget igényelt. Nem egyszer? szövegekr?l van szó, jóval retorikusabbak, mint a mai törvényszéki beszédek. Az ókori bíróságon esküdtszék m?ködött – mint a mai angolszász bíráskodásban -, és Cicerónak nem jogászokat, hanem laikusokat kellett meggy?znie perbeszédében, akár a védelem, akár a vád „képviseletében” szónokolt – emelte ki Nótári Tamás.

Cicero az az ókori görög-latin szerz?, akit?l a legtöbb szöveg maradt fenn, valamint olyan korszakban élt – a római köztársaság utolsó századában, a latin prózairodalom „aranykorában” -, amelynek kiemelked? történelmi személyiségei immár két évezrede foglalkoztatják az utókort.

Ebben az id?szakban ugyanis a legnagyobb súlyú bel- és külpolitikai kérdésekben mindig a szenátus és a népgy?lés heves vitái eredményeként született döntés.

A felszólaló politikusok a maguk, illetve az általuk képviselt közösségek kívánságait annál sikeresebben érvényesítették, minél meggy?z?bben tudták el?terjeszteni azt. Ezért igyekeztek a lehet? legjobban felkészülni, el?ször is retorikai képzettségük gyarapításával, és ez a vetélkedés kihatott a politikain kívül más m?fajok fejl?désére – magyarázta a jogász-klasszika filológus.

A szónok m?veinek kiadását barátja, a vagyonos üzletember, Atticus végezte. Cicerót a beszédek közzétételében az a szándék vezethette, hogy a szónoklás mesterségét tanulóknak segítséget adjon, másrészt saját közéleti útját is egyengette, mivel az akkori római politikai elit büntet?ügyeiben szónokolt, ezzel egyúttal politikai támogatókat is szerzett magának.

Nótári Tamás, aki a Károli Gáspár Református Egyetem docense, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa kiemelte, hogy a kötetet nemcsak bölcsészek forgathatják haszonnal, hanem gyakorló jogászok és közéleti szerepl?k is, mert többek között érvelési technikát, a szónoklat logikai, id?nként krimiszer? felépítését is elsajátíthatják Cicero beszédeib?l.

A jogász-klasszika filológus érdekességként említette meg, hogy a brit krimiszerz?, Steven Saylor fölismerhet?en jó pár Cicero beszédet dolgozott bele könyveibe.

„A legis actio sacramento in rem eredetét vagy a magánharcban, vagy a szakralitásban keres? és jórészt egymás ellenében megfogalmazódó elméletek nézetünk szerint éppen egymást er?sít?, feltételez?, egyazon irányba konkludáló teóriává integrálhatók. A szakrális elem … a vindicatio világosan tetten érhet? egyfel?l az eskü, a sacramentum, másfel?l az elmondandó carmen szó szerinti betartásának követelményében. A harc motívuma mind a vindicatio etimológiájában, mind pedig a pálca/lándzsa használatában megmutatkozik, azonban épp a hasta bír a rómaiak képzeletvilágában olyan szakrális többlettartalommal …, amelyet az archaikus civiljogi perben sem hagyhatunk figyelmen kívül…Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy eredetileg a legis actio sacramento in rem eljárását is fegyverekkel megvívott ordalium vezette el az általunk is ismert stádiumba.”

Marcus Tullius Cicero összes perbeszédei

Fordította, jegyzetekkel ellátta és a bevezetést írta: Nótári Tamás

Lectum Kiadó, 2010

ISBN: 978 963 9640 31 3

2010

Kötés: keménytábla

Terjedelem: 1275 oldal

A tartalomból:

El?szó

Cicero élete és munkássága – A kései köztársaság büntet?bíráskodása

Bevezetés

Publius Quinctius érdekében