Arthur Rimbaud
Érzés
Koosán Ildikó fordítása
Kék nyári esteken, az ösvényen, ha megyek,
Kalászok cirógatnak, fürkészek apró füvet:
Ábrándozom, talpamon érzem frissességüket.
Hagyom, a szél fürössze fedetlen fejemet.
Nem szólok akkor, nem jut eszembe semmi tán:
De végtelen a szerelem, mi lelkemben fogan,
Messzire mennék, jó messze, mint egy vándorcigány
A Természettel – ahogy egy nővel- boldogan.
1870 márciusa
Par les soirs bleus d’été, j’irai dans les sentiers,
Picoté par les blés, fouler l’herbe menue :
Rêveur, j’en sentirai la fraîcheur à mes pieds.
Je laisserai le vent baigner ma tête nue.
Je ne parlerai pas, je ne penserai rien :
Mais l’amour infini me montera dans l’âme,
Et j’irai loin, bien loin, comme un bohémien,
Par la Nature, – heureux comme avec une femme.
Mars 1870
2018. november 2.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:52 :: Koosán Ildikó
