Ernst Ferenc : alienationem

 

 

Meghalok benned,
s te porrá törsz bennem.
Savként marjuk egymást,
egyazon mederben.
Vadhúsok nőnek.
Fájó, duzzadt,
semmivé váló rügyek.
Nem lesznek érintések.
Nem lesznek vágyak.
Csak sértések, vádak,
ténytelen ügyek.
Nem lesz már te,
s nem lesz az én,
és mi sem leszünk,
csak halott remény.

 

Legutóbb szerkesztette - Ernst Ferenc
Szerző Ernst Ferenc 77 Írás
Hobbiból írogatok, a magam örömére. Nem biztos,hogy versek, de biztos,hogy az érzéseimmel átitatott gondolatok....örülök,hogy találtam egy helyet,ahol megoszthatom őket.... S ha csupán keveseknek is szerzek vele örömet,vagy találnak bennük szépséget már akkor is elégedett leszek...