fotó: Máté László Csókolja a fának gyöngye,víznek sármos mosolyát,alacsonyra hajolt kedvesuvickolja zálogát. Árnyék csusszan habok helyett,lucsok mossa lábnyomát,folyómederben megreked,mindörökre megbocsát. —————— Hű, de agyon van ragozva! A macska fel van mászva a fára. Olyan gazdag ez a nyelv, voltaképpen kis [… Tovább]
Ebben a versben csak ballagnak Nincsenek ünnepélyes alkalmak Nincsenek elhagyandó iskolák Nincs lejárt időnk és nincs véndiák Ballagnak mondjuk a Tisza-parton Völgyben meredek hegyoldalon Útjelzők közt jövőt illetőn tétován Át új történelmi idők során [… Tovább]
Kép:Aquincumi költőverseny saját fotó Aquincumi éj* Flórának örök barátsággal Koosán Ildikó Jöjj ide kedves Lepkevarázsom, várnak a rétek, holdas az égbolt, messze a város, múlt ezer évek, régi szerelmek szelleme éled lengve a légbe… Jöjj, heveredjünk [… Tovább]
kortárs, epika, próza, novella, elbeszélés KÜLÖNÖS EMIGRÁCIÓ (Apai nagyanyámnak sok szeretettel) A Bajcsy Kórházban mindösszesen csak két beteg feküdt, egy amolyan ízig-vérig kimustrált kórteremben: amit lehet, hogy pusztán csak a ,,magánbetegek” számára, vagy különlegesen fontos, és foglalkoztatott [… Tovább]
