Zsebversek V. Koosán Ildikó Nem a szeretet fénytócsáiból összefércelt tűkörképet akartam, de élő egészét a fényvisszaverődés színeinek, nemcsak nyugalmat, de békét, nemcsak langyos napsugarat, hanem perzselést, botránkoztatóan lángoló szerelmet, nyomot, amibe beleég eltöltött éveim csillagjele, láthatóból a [… Tovább]
Homlokredőimbe gyűlt verejték lemossa a sápadt arcnak színét, s hiába festem rá a jókedv sminkjét, ha mások már helyettem felkenték. A nyíló ajkakból a bánat lemetsz, a szirmokon a harmat-emlék is megfagy, míg meg nem értem, ha velem nem vagy, [… Tovább]
kortárs, epika, elbeszélés, novella, próza KÜLÖNLEGES SZERENÁD (Egy elképzelt randevú története) A hallgató valamivel már éjfél után inkognitóban próbálta saját magát becsempészni a Dózsa György úti Kollégium épületegyüttesének valamelyikébe, hogy elképzelt ,,álmai hölgyének” mint egy nagyon [… Tovább]
Magzatpózba gyűrt bele az este, majd a franciaágy sarkában hagyott. Inkubátor-melegen át leste, hogy koraszülött álmom tetszhalott. Lelkem felsírt, talán újjászületett, míg a párna elnyelte reszketésem. Rendellenességem velem-született: gyújtó vagyok egy láncdohányos kezében. Füstben érlelt simogatás nyugtatott, s [… Tovább]
Bicskén, a tataiútötvenen súlyosjeges tömbök ülnek… a nyár hátán… a tél él… az ablakokban – csak – jégvirág hajt. Hideg van. Nagyon. Az Isten látja. Néha – ha kedve tartja, akkor – kimenekíti a sóhajokat a fényre… oda, ’hol [… Tovább]
