Nem tudom honnan és miért,naponta mégis érkezem.Kilépek valahonnan. Indulok.Ajtót nyitnak. Ismét létezem. Jövök, hogy itt sem maradjak,megyek, hogy érkezhessek újra,e szerdává tatarozott keddbe,a jelenné átfestett múltba. * Nem ekkora földrengésekreterveztem, s most mállik és reped,a padlás megtelt kérdőjelekkel:elmenekültek [… Tovább]
Késő este a mesterséges fény világításában pakolt a férfi, nemrég költözött be a lakásba. Tudta. hogy nem fogadják majd szívesen. Bérelte a lakást, a főbérlő különösen mérte végig az első találkozáskor. — Hol dolgozik? — kérdezte. — [… Tovább]
Az a gyermek, akit őrzök, köze sincsen hozzám. Az a felnőtt, aki lettem, minek is jött, ha vigyázni arra nem tud, kivé válok.Se a gyermek, se az isten,akik együtt jól megvoltak,nincsen. Magam innétel-eljátszom, megteremtem,ki se látszom, annyi dolgom.Elhittem a mese fáját, kígyót-békát, nap-hold-csillag szép világát; hol [… Tovább]
Soroló Koosán Ildikó sosem volt dallam zenéje illatozik szét a rétre sosem látott zöngék árnya repül rá az éjszakára aki bent van hadd maradjon szebb a hajnal, mint az alkony aki kint rekedt a nyárba’ [… Tovább]
