Hermann Hesse
Fa az őszben
Koosán Ildikó fordítása
Még elszántan küzd a hideg ellen
Októberéjeken zöld lombruhába’
a fám. Pillaként borul rája,
Viselte vígan hónapokon át,
Maradna benne szívesen.
És újra jön egy éj, és újra
Egy szívós nap. A fa fénytelen
És nincs több harc és minden tagja
Egy idegen akarat rabja,
Már nem győzhet a kényszeren.
De most még rőtaranyra vált
S a kék ég ok a boldogságra.
Fáradt haldokló hívja a halált,
Amíg az ősz, a szelíd ősz
Újabb díszekkel cicomázza.
Baum in Herbs
Noch ringt verzweifelt mit den kalten
Oktobernächten um sein grünes Kleid
mein Baum. Er liebt’s, ihm ist es lid,
Er trug es fröhliche Monde lang,
Er möchte es gern behalten.
Und wieder eine Nacht, und wieder
Ein rauher Tag. Der Baum wird matt
Und kämpft nicht mehr und gibt die Glieder
Gelöst dem fremden Willen hin,
Bis der ihn ganz bezwungen hat.
Nun aber lacht er golden rot
Und ruht im Blauen tief beglückt.
Da er sich müd dem Sterben bot,
Hat ihn der Herbst, der milde Herbst
Zu neuer Herrlichkeit geschmückt.
2016. október 3.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:16 :: Koosán Ildikó
