Vers

– novemberi –

    November jár a domb mögött, kirajzottak a hűvösebb szelek, az egyik szemtelen sálam mögé röpülve arcon csipkedett. Ásítanak a nyári gönceim, nagykabátom kérlel: Hagyj aludni még! Észbontóan szép az ősz, bár folyton sírdogálnak itt a szelíd gesztenyék.

Vers

NÉMA BESZÉLGETÉS

Emlékezés   Széthullott a család, meghalt mindenki magányomat hozzátok viszem ki.   Régi emlékek, szép gondolatok, akik szerettek, mind itt hagytatok.   Egyedül élni, társat remélni… jobban szeretek hozzátok beszélni.   Választ nem kapok beszédes a csend; mindent hallok, szívemben  [… Tovább]