Vers

Mesterséges sötétség

Kép: Vörös Eszter Anna: Mesterséges sötétség     Mint feketén fénylő tinta, lopakodva ivódik belém  a mesterséges sötétség.   Fölöttem tornyosulva bontja, teríti rám oly ördögi mosolyát a szürkület ura.    Nem fénylik itt most semmi sem, csak a szeretet [… Tovább]

Novella

Naplemente…

Ez az írás valójában helyzetjelentésféle…   Motorizált jármű lett belőlem, alattam kerekek forognak. Azt hihetnék egybeforrtunk, pedig csak ülök, nem nőttem kényelmi fotelembe. A vezetést egészen objektív okokból átengedem, nem én nyomom a joystickot. Haladunk, s ez komoly haladás. Már [… Tovább]

Novella

A Főnök

Átviharzott az irodán. Ezt sokadszor tette meg. Benyitott, berohant, üvöltött egyet, majd kirohant, de ez csak az első felvonás volt, tudtuk mind a hárman. Szemben velem Viola, mellettem Lili, a harmadik sarokban jómagam. Meghökkenve ástuk bele magunkat a papírkötegekbe. Jött [… Tovább]

Novella

Ítélet

Hát, ez érthetetlen!   Szilvi és Judit gyermekkori jó barátok, felnőtt korukban is fenntartották a barátságukat, bár férjhezmenetelük után elég távol laktak egymástól. Évente legalább egyszer összejöttek, s ilyenkor lelkesen felemlegették együtt töltött gyermekéveiket. Most éppen egy alkalom adódott az [… Tovább]

Mese

A kis Kékbusz kalandjai – 4

Új kalandra fel, irány az erdő!   A kis Kékbusz izgatottan várta a reggelt, a túrahotel még csendben vigyázta apró vendégei álmát. A személyzet csendesen készült a gyerekek ébredésére. Jó meleg fürdővíz és finom illatos reggeli várt rájuk. Ritka alkalom, [… Tovább]