Vers

Arcok által

  Az agy alapja emléktelen.Megtapasztalt fénytöredékekszáguldoznak dióbél-tükrein.Montázsváltozatok.Arcok keverednek a létbőlidomított ragyogásban.Minden változás fejlesztés.Gyerekek arca jövő-titok.Mosolyt fakasztó, mindig                   más érzések szövik.                       Változó képet fest a kedves arc-öröme,harag-játszó szigora.Öregekráncbarázdás arcán a megtapasztaláslövészárkai.Idő összehullámzó játékaa test partjain.Túlértettségnevet a szavakon.Semmi sem az, aminek látszik,                   valónkból ered a [… Tovább]

Vers

Kenyeret tépnek

Kenyeret dagaszt a csend, lekaszált gabonák fájnak, idegen fekete rongyok csúf madárijesztői a tájnak. Vért izzad lassan a tábla, asszonyok ölében Isten, lecseppent alvadó képmás, megjelenik az emlékeinkben. Szivárgó erekben ébredés, kenyeret tépnek rút fogsorok, még éhét oltja a világ, [… Tovább]

Vers

Boszorkányszombat

szikrát hánynak az égre ihletcsillagok lobogó illaton megtapad az éhe  enyhe füstszag leplez üveges hagymát míg illeg tisza tükrén  a partok szépe   szeme fésül így vizslat festi magát  puszta rímek botlanak a kókadt fűcsomókba lány és a sás lábát [… Tovább]

Vers

Lukas lélekkel

Hajnal Évának Kiszakadt szita lett lelkem.Nem marad meg benne jó szó, új gondolat és érzelem. Átfolyik most rajta minden, piszkos nyomokkal hintve be. Hiába remélek gyógyírt.Szitakötő nem jár erre.Máshol szitál az eső is,rongyos lelkem nem  mossa át s a mindent [… Tovább]

Vers

Reggeli Balaton

Alszik a táj, fölkavarva, foszlik a zöld, vízre varrva, valahol az ősz már készül, itt merít a menedékből, sárga keze betakargat, meleg ölet, hűs nyugalmat, s új nász neszez, csobban-lobban, a szerelmes Balatonban.