Pethes Máriának Sárguló falevél ereszkedett vállamra,suttyomban ősz settenkedett nyárunkba.Óvakodva, miként kóbor macska cserkelporban fürdő verebek önfeledt csapatára.Bár enyhébbek a hajnalok, délután mégizzik a lég, amint indul hazafelézsibongva az izzadtságszagú tömeg.Augusztus végén egy padon merengvevetek számot nyarammal, szomorúanlátva, nem váltottam meg [… Tovább]
Mintha már álmodtam volna errőla konok szívsajdító csendről,mikor sarkokba bújnak el a fények,s szűkölve reped szét a lélek. Mintha a magány sárrá lennelepelként húzódva szememre,majd lassan befolyna szívembe.Megmentőm mondd, ugyan ki lenne? Később kegyesen elringat az éjfél.Lelkem siklik [… Tovább]
John egyedüli jelentkezőként maradt. Egy hathónapos átképzés után kapta meg a munkát. Az első pár hónapban rájött, hogy sokáig ezt nem fogja tudni végezni. Először is idegileg teljesen labilissá vált. Egy olyan félelemérzés uralkodott el rajta, hogy pszichológushoz kellett [… Tovább]
Áldást osztani megsüvegelt főknek,-pár szó, lelki vigasz, néma kézjel-megváltás, kegy, kevesek közt többnek,hogy hidd, az öröklétig így érsz el. De megosztani féltérdre rogyottanutolsó leheletedet mással,kiben a lét pislákolva lobban,az már felér a Feltámadással.
Angyalokkal én nem kacérkodom, kényes, kongó nyűg nekem minek? Hulló csillag ugye nem veszed zokon, de porcelán tested még izzón is rideg. Rivaldában fürdő ágyatlan ágyasok, Porschen könyökölő lelketlen bájak; nincs kulcsotok hozzám. Zavaros vágyatok hamis [… Tovább]
