Csöndes szerelem hullámzik beteg szívemben: megnyugtat a remény. Áll az idő. Fehér békével szórja be álmunk, kék ragyogással kezdődik a nap. Ketten vagyunk. Te vagy a remény- a teljes élet: beteg szívemben szerelemmel őrizlek téged.
— Szia, Pista, a minap olyan furcsaságokat hallottam… Mi az a zsidó? — Sokáig nem tudtam én sem, bár kiskölyök koromban ismertem egy családot, akik Izraelbe repatriáltak. Azt hiszem, azért mondták így nekem, hogy egy szót se értsek. Volt ott [… Tovább]
Szomorkás kedvű, sárga ujjú hónap, függönyt ereszt a nyári dáridónak, az arca izzad, a tenyere szárad, és kinyitogatja az iskolákat, a tekintete meleg-rozsdabarna, a szőlőlevet szűz borrá csavarja, és körbejárogatva kedve támad, leédesíteni a gyümölcsfákat, a telt asztaltól szinte visszahőköl, [… Tovább]
