…
Konok vagy, önmagaddal is feleselsz.
Csendízű hajnalaidban
romokban a simogatás.
Összegyűjtögeted álmaid,
kibontott hajadban sistereg a változás.
Sorsod tengelye régóta recseg.
Azt hiszed a szótlanság mindent megold.
Gondolataid összeválogatod,
rendületlenül keresed a választ.
Hömpölygő félelmed az elmúlásról tanul,
csupasz arcodon megszületik a fájdalom.
Legutóbbi módosítás: 2015.02.27. @ 14:58 :: Dvorák Etela
