Bihari Csilla Rózália : Múzsa

Nem lehetsz a múzsám, kincsem-

Magamat ekképpen intem-

Pusztán borúm, kárhozatom,

Sötét égi boltozaton.

Takarodj a dallamokból,

A csend szülte szólamokból,

Az ajtónak lágy neszéből,

A képekről, a meséből!

Hagyd üresen a tereket,

Hogy lássam a fellegeket,

Melyek sokkal valósabbak

Mint a hold fűtötte ablak.

Kimondani sem akarlak,

De felemészt, ha takarlak,

 S nagyobb terhe lesz a súlynak,

Ha egy sóhajban kifújlak.

Ó, legalább maradj csöndben,

Hogy szómat ne beléd öntsem,

Ne oldjalak fel a rímben,

Ezer sziporkázó színben:

Amint zörögsz karkötőmben,

Simulsz takarómba szőtten,

Párologsz a fürdőkádból,

Esernyőm anyagán ázol,

Kicsordulsz a citromlében,

Te vagy mindennapi étkem.

A papírban összegyűrlek,

Sós könnyemmel letörüllek,

Beleirkállak a porba,

Feltűzlek hajfürtbe fonva.

Mosolyomban megvillantlak,

S a szemek is felcsillannak,

Ha felragyogsz pupillámban,

Napfényben fürödve, bátran.

Ott égsz arcpírom tüzében,

Örök életre ítélten,

Rabomként raboddá tettél,

 Mégis csak a múzsám lettél.

 

———————————————–

Kedves Csilla.

hát , ból, ből, nak, nek, minden van,, én elhiszem, hogy Tinódinak könnyebb volt vala,

lehet jó a vers, de ezek annyira elvonták a figyelmem, hogy nem tudtam rá koncenrtrálni, győzz meg arról, hogy megíros jól.

üdv: Sanyi

 

Legutóbb szerkesztette - Bihari Csilla Rózália
Szerző Bihari Csilla Rózália 113 Írás
1995. Nagyajta. Aztán Sepsiszentgyörgy, Székely Mikó. Most Kolozsvár, végzős bölcsész. :) Több, mint tíz éve verselő. A helyzet egyre csak romlik. :)