Kőmüves Klára : – lopakodó –

 

 

 

Már közel…

 

Alig lát ránk a szeptember, már csíp a reggel egy

kicsit – kiürül a fészek, lakója messze költözik.

A rét felett búcsúköröket rónak gólyamadarak

– elnémulnak melegre éhes sápadt házfalak.

 

Már közel lopakodik…

 

A macskák egyre gombolyagszerűbbek, már

gyújtósért nyújtózkodik az álmos kályhatest,

a kutyák is visszabújnak inkább ólaikba,

a széltől úgysem hallják most a lépteket.

 

Már közel lopakodik az ősz…

 

A levelek egyre hangosabban hirdetik a jöttét

és látni is, amint nyomában sárgára vált a zöld,

de jöjjön csak, jöjjön bátran! – Ilyenkor a szívek

melegségre vágynak, szeretettel telik meg a föld.

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 631 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))