Vers

Árkádiában

sántikálok rímeken és sorokon bóklászom szavakon mi íródik ide vajh?  kedvtelen – kedvetlen egyáltalán hogy mondják a nem kedvest poétamód kifacsarva és egyáltalán tudja-e valaki milyen kifacsarodva szikkadt citrom-létünk édesítni a széppel ki ne vágyna ódon stílusjáték cukormázába keverni önfeledt [… Tovább]

Vers

error

      feleslegesek már a szavak a távolság egyre nagyobb és úgysem hallanád marad a csend marad a zaj valami zivataros szakadás hideg eső májusi orgona mind-mind hazugság   sosem volt álmok nyitom a kezem a semmi repked ki [… Tovább]

Vers

Anyám emléke nyár

    Anyám emlékére nincsenek szavak.Sóhajjá válik, kimondatlan maradminden dal, ima, áhítat. Megreked a könny, ahogy a pillanat,mely elringatta, már semerre nem halad:áll az idő azóta a dermedt ég alatt. Anyám emlékére nincsenek szavak,de mindörökkön a szívemben marad,-mint rejtőztem egykor [… Tovább]

Vers

álom

    lidérc lovagok jöttek értem éjsötétben … lábam karom bilincsbe verve lángot dobtak ősz fejemre torkomba akáctöviseket  nyomtak megtapostak szemgolyóm két tócsa sáros tükre az égnek álmomból rázz fel kérlek… te aki tudod sorsomat szabadíts meg 

Vers

Önmarckép

    Vérbő álmaid megalvadt romjain fekszel, Tested tesped, lelked pórázon jár. Az idő póráza hosszú, kényelmes a kés, Agyadba hatoló gondolatok gombamód Szorítják ki tiszta valód érzékeny angyalát. Jól fésült ruházatod páncél-rései közt Megannyi kukacként furakodik be a kétség. [… Tovább]

Vers

utóirat

    még el akartam mondani nekedvalaki bántotta bennemJózsef Attilát legyinthettem volna tudom de hangos szótlansággal lehorgerantaloztam és villámokat szórtam míg biggyesztett és almát fényesítettezt akartam elmondani nekedde küldtelek mert nem siettél közel csak álltál az ajtóba keretezettena fájdalomküszöbömön

Nincs kép
Vers

Gyöngyfűző mester

Boldogan lennék az a gyöngyfűző mester,  aki az anyaság hétköznapjait erős gerincre  könnyedén rápakolja, fényt ivó csontjaival bátor elvekből szeretet tetteit gyakorolja. Példakép anya csak egy – rózsafűzérként ismételnie már nem szükséges – vedd le amit éppen…levetem mielőtt égig értem.

Vers

Rá gondolok…

  ha elrévedek, és tányérzörgés helyett  papírtálcáról szedegetek nem hamuban sült krumplit. Eszembe jut hátrahagyott csendje, torkomon akadt a hang, mikor elment.   Jártában keltében sem volt különös semmi, egyszerűn élt, szólt és ugyanígy   tudott szeretni. Mindegyikőnknek jó volt [… Tovább]

Vers

Neked szedtem

Fotó: Delacasse Kriszta – Neked szedtem     Álmomban egy réten jártam, veled,és te átöleltél a csillagokkal. – Még egészen kicsi voltam, pitypangból koszorút fontál, kacarászva kergettük a pillangókat, ábrándoztunk a felhők játékán…Már elmúltam hat, most én szedek virágot, neked, anya.  Vehetnék csokrot is, nagyot,de [… Tovább]