Nincs kép
Vers

Halak úsznak

Halak úsznak méhemben. Sokan.   Kakastaréjos árka, udvarol mosolygó pókfonál ráncnak. Szennyes fehér gyolcskötés,  sors ommal megvágtam magam, véres a hártya,   csipás a körvonala, ferde, bamba, hajléktalan, nem őriz keservet, kérget növeszt. Hiszen az elme is vacok. A tettek [… Tovább]

Vers

Alienating

    Napszőtte fényeket hasított fotonokra az árnyék, és az eltört részecskéktől, mintha semmit se várnék, elfújom.   A pokol sokadik bugyrából nőtt ki a sötét.   Az átlátszó poháron átszűrődik a fény, mint a remény, ami mindig karmolja a [… Tovább]

Vers

FélElem

  Meglátlak, örvendezem: végre! Megtaláltalak – magamon kívül vagyok az örömtől. Lelkem végre egész megint. Mi belőlem hiányzik, másban meglelni jó. Egy darabig mámorító. Szerelem ez? Szerelem vagy csak félelem, mi összeköt? Kitaszított részeim vagy te, melyeket beépíteni magamba nem [… Tovább]

Egyéb

áttetszés

    Ha itt leszel lélekben ma nálam,   elkezdünk suttogni. Párnára hajtom fejem. Varázsburokban vár ránk a csend. Kibökjük többször, mint a rossz gyerek, panaszolva az aznapi – azhétszentséghogymégegyszernem – fogadjuk, hogy előrelátóbbak leszünk. A csókot nem nyomjuk el [… Tovább]

Vers

Ér’zveboncolás

  Szerelemkórságból  lassan  gyógyulok bár,  most  épp  ugyanaz  az  orvos  ápol aki  eddig  engem  boncolni  készült. Már  nem  álmodnak  ébren  a  hajnalok; a  törött  remény  nem  lakik  itt  mától ’s  tudom,  soha  többé  ki  nem  egészül.   Hívó  pillantásra,  hamis [… Tovább]

Levél

– levél –

    Feladó: Én           Címzett:     Remény       VÉGTELEN       Ha utca 0       “Üzenete” van, de ….azért ennél több egy levél, több az irodalom…