M. Laurens : Csepereg

 

Csepereg az es?, 
csepp követ cseppet, 
nyirkos délutánon 
könnyezi a csendet. 

Kalapom lehúzom, 
karimáról es? csorran, 
az útszéli pocsolyába 
nyikorgó kerék toccsan. 

Nyirkos falak mögött 
fáradt szemek lesnek. 
Senki sem nyit rájuk, 
mégis reménykednek. 

Apró patakok folynak 
kanyargón, utat keresve, 
vízcseppek rajzolnak álmot 
a poros ablaküvegre. 

Szürke, színtelen a világ, 
csak csepereg csendben. 
Talán a színeket siratják 
ott fenn, a fellegekben.

 

2012. április 4.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:07 :: M. Laurens
Szerző M. Laurens 220 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899‚-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )