*
Lovam hátsó patkója,
Elveszett az úton,
Hogy menjek csillag hozzád?
Sántít lovam nagyon.
Mára ne várj éngemet,
Gyalog nem mehetek,
Holdfénye sem kísér el,
Sűrű a rengeteg.
Esik eső, dörög fenn,
Az Istennek háza,
Ma sem megyek galambom,
Süllyedek a sárba.
Eltévedek valahol,
Benn az erdő mélyén,
Nem találna senki rám,
Halálomat lelném.
Hegyeim, ó hegyeim,
A fellegek gyűlnek,
Istenem, ó Istenem,
Zavard messze őket.
Napfény simogassa meg,
Fenyők koronáját,
Csobogó patakoknak,
Bűntelen forrását.
Harangok, ó harangok,
Mindig tovaláttok,
Bajban, Erdélyországban,
Békéért kiálttok.
Kiáltsátok, messze ím,
Úgy, ahogy még soha,
Szegény magyar legénynek,
Útja túl mostoha.
Legutóbbi módosítás: 2012.09.07. @ 20:37 :: Thököly Vajk