azt, hogy élünk, csak kitaláltuk, valahol a teremtésben álmodtuk, és nem létezem, csak árnyalak vagyok fény nélkül, bolyongnak köröttem hasonló nem-létezések, akik azt hiszik, hogy éreznek, pedig csak halott zigóták, amiken az istenek röhögnek
Legutóbbi módosítás: 2012.08.22. @ 10:41 :: Tiszai P Imre
"tegnap" stigmák égtek rám,
számon csókod mart égőn
fájón sebzett vágyódást
tested font rám őrlődőn
kínzó stigmákat s mert én
csak "bennünk" élek, némán
mindent eltűrök büszkén