azt, hogy élünk, csak kitaláltuk,
valahol a teremtésben álmodtuk,
és nem létezem, csak árnyalak
vagyok fény nélkül, bolyongnak
köröttem hasonló nem-létezések,
akik azt hiszik, hogy éreznek,
pedig csak halott zigóták,
amiken az istenek röhögnek
Tiszai P Imre : az istenek röhögnek
2012.08.22.
Tiszai P Imre
Vers
7
Szerző Tiszai P Imre
340 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám,
számon csókod mart égőn
fájón sebzett vágyódást
tested font rám őrlődőn
kínzó stigmákat s mert én
csak "bennünk" élek, némán
mindent eltűrök büszkén