*
a fekete szín megdöbbent, furcsán
érzed magad, de így kell, felveszed,
pár percig kibírod, majd ledobod,
egy tévedésed mélyre temeted,
a búcsúszó mindig halkan hangzó
néha csak felsejlik önmagadban
eldobtad napodat, az utolsó
csak egy félütem mi még megdobban
ott a lelkedben, kicsit remegve
mikor néhány kép felsejlik benned
volt percekről, órákról, napokról
szemed lehunyod, kell emlékezned,
menekülnél de nem tudsz, hiába
a józan ész
mert szerettél
Legutóbbi módosítás: 2012.01.12. @ 09:06 :: Tiszai P Imre