Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:12 :: Marthi Anna
Elolvasta:
59
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Szeretettel…
Nézem a tavaszi felleget,
mögötte – hitem szerint – a kék ég…
Látom a szemed, gondolatot rejteget.
Felhők vonulnak, szempillád csukódik,
napsütötte utakon, hajlik a fű lábnyomon.
Oda – vissza lépeget a képzelet.
Pillanat – ébredés minden virágban.
Ágak mögül kiragyog a régi fény,
kezed cirógatta… finom mozdulata.
Elolvasta:
76
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Szeress!
Szeress engem mindig,
akkor is, ha elmúlt az ifjúkori hév,
s ha azt is észre veszed rajtam,
ami már nem is olyan szép,
és mögöttünk van már sok-sok év.
Ha eltöröm a tányért,
s kilöttyentem a kávéd,
ha nem forrón teszem eléd a levest,
Te akkor is szeress!
ha egész nap kócos leszek,
ha nagyon remeg a kezem
és elfelejtem a nevem,
Te még jobban szeress!
Ülj le mellém, fogd meg a kezem,
s mesélj nekem:
Tavaszi szellőkről,
mely egykor borzolta a hajam,
langyos esőkről, mely mosta az arcomat.
Mondd el azt is, mikor voltam a legboldogabb.
Puha gyermekkezekről, édes mosolyokról,
melyek lágyan simogatták szívemet.
Remélem, ezt soha nem felejtem el!
Aztán ne szólj semmit, hallgassuk együtt a csendet,
még elterül a nyugodt békesség bennem.
Elolvasta:
50
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Egy régi arcú telihold vagy
nárciszként látsz be a vízbe
lótusz nyílik szemed elérem
vagy az összes arc tükrében
kitárul-e ma szárnyas szívem
beleszokni az éntelenségbe