Legutóbb szerkesztette -
Marthi Anna : Telihold
2011.08.12.
Marthi Anna
Vers
0
Szerző Marthi Anna
1327 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan
"Kinézek a térre,
és ott ég a fájdalom,
a szerelem kísérteties varázsa.
Félbemaradt lángolások mögött jössz,
a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton;
arcod a nézés dadogása,
ismeretlen kerülők
a személyes veszteségek körül -
kezeddel intsz,
már nem is nekem,
a szubsztanciálisan felfoghatatlannak,
annak, amitől
egy másik sors
mindig másik sors marad.
Rámvetülsz, rád vetődöm.
S mindenünk odaadjuk
ez érintő, kósza integrációért
a tér s a szívek nagy zűrzavarán át.
Valamikor féltem volna tőled,
féltem volna, hogy elhagysz,
s egyedül megyek az utcán
anyagtalan csillagokkal
szívem programjaiban.
De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat.
Hanem a szabadság részletei.
S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez
mindenáron."
Pardi Anna: A távollevő és az utak
Hasonló írások
Vers
Imádkozom
2012.05.21.
Csillag Tamás
Vers
8
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
A tömbházak homlokcsontja langyos,
megkínoz a május,
mint a gyulladásos, gyors ?szi nyarak.
H?emelkedéses a világ.
Felülök az ágyamban, az utcákon lassú
lámpafénybe fulladnak a félelem fekete fecskéi.
Néha azt hiszem, haldokló darázs vagyok,
benzing?zben végs? nyolcast
repül?,
néha, mintha nevetést hallanék,
szaggatott, félszeg furulyaszót
a cementporos szürkületben.
Nem hiszek istent,
én a köznapok katedrálisában térdelek
engesztelhetetlen,
s imádkozom.
Legutóbb szerkesztette 2019.10.29. @ 10:07 – Csillag Tamás
Vers
…a jövő pillanat
2019.02.19.
Sonkoly Éva
Vers
12
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Messze mögöttem, életem nyara pihen,
lassan annak ősze is lopakodik, köd alatt
a jövő pillanat.
Hihetem-e még, amit gondoltam, vagy a nyár
perzselő tüze felégetett mindent…gondolkodom.
Találgatok, tartogat valami újat a borongós égbolt.
Nem látok tisztán, a késő nyári párán, tán’ nem is
fontos…
A sors már elrendezte. Élet-fonalamat régóta fonják
a Párkák. Kezük lassan mozog, úgy érzem tudják
mit gondolok.
Legutóbb szerkesztette 2019.10.29. @ 10:06 – Sonkoly Éva
Vers
magamnak írok…
2018.04.22.
Ferenczfi-Faragó Eszter
Vers
2
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
magamnak írok most –
bűvöl az este
kajánul bujkál a hold
sápadt teste
fényét teríti
teste testemre
elcsábít a hold
veszedelemre
magamnak írok most
nem látja senki
rímet vetek rímre
varázsát belengi
sóhajos- kényes
titkaim láza
magamnak álmodott
gyönyörű nászra
magamnak írtam ezt
tavaszi álom
köszöntöm magamat
szókból szőtt virágom
csokromat szirmonként
szavakra szedve
üres ágyamba’ ma
szétszórom rejtve
magamnak írok ma
közel az este
bujkál a hold is
arcomat lesve
szétszórt szirmok között
szendereg egy álom
könnyekkel öntözi
hervadt virágom
Legutóbb szerkesztette 2019.10.29. @ 10:26 – Ferenczfi-Faragó Eszter