Vers

Egy utunk van

Folytatás a ” Hála ” cím? írásomhoz… Ma is tolták, újra láttam, megismert a félhomályban. Találkozott tekintetünk, egy utunk van, azon megyünk… Kerék fordul, Isten számol, közel a cél vagy még távol? Nagykönyv! Üres minden lapod, beleírni…? nem akarok. Megírtad [… Tovább]

Vers

egó

Hány palást alatt, mondjuk kárpitnak, lepelnek,személyiségünk vetkezését meddig fokozzuk ?Mikor áld meg a fájdalom, és vékonyul dallábels? hang, lesz csendb?l építmény, s szerénység,erényesebb, baráti kezet ki nyújt bennemvirágként a világ felé?

Vers

Szabadon

Sírsz, vagy csak a csipát — ezzel a csipával nem vagyok kibékülve — valahogy nem tudom a versbe, a hangulatba behelyezni — törölgeted szemedb?l könny helyett, élsz, vagy csak gyáván remegve megbújsz, féltve semmi léted, könyörögve koldulsz, ahelyett, hogy elvennéd [… Tovább]

Vers

Csak egy pasim van

  mormolt magyarázat függő alázat számtalan tett vénülő időn   bátorít az apró bádog hangú homályból kilépő tükör virág rongy csend lehelni való tél idő idő idő     felvenni sem veszem s nem hordom zsebemben a kesztyűt   égjen [… Tovább]

Vers

Jó lenne

– az utcai kút csak illusztráció *   Jó lenne a malomkapu előtt villamosra várva A kútból kénszagú vizet húzni pléhkannába. Juliska-néném ráncos kezét bizalmasan, Gyermeki ragaszkodással megfogni halkan.   Jó lenne gyermekként álmodni szépet, Bámulni felhőt, s a messze [… Tovább]

Vers

Nagyapa

    Kis ember volt, kinek mellében alig fért szíve, kopasz, kerek fejét, ócska kalap védte. Nagyanyámat imádta, hangját átjárta a tisztelet keze mozdulatában is ott volt a szeretet.   Velem szelíd volt és engedékeny gyakran. T?le sok ölelést, simogatást [… Tovább]

Vers

A csönd

  A csönd cseppen fülembe, lassuló ütemben lüktet a nyár, apró kortyokban issza, az erd? szelíden titkos hangjait az este, erre már senkim sem jár. A f? szerényen simul lábam alatt,  csintalan csiklandozza talpam,  itt százszorszép nyújtotta   finom ív? nyakát hajdan, [… Tovább]