Csillag Endre : Alliterációk

ha makacs markú magányod

 

mutasd magad,

ha makacs markú magányod

lelked legmélyéig lejár

ha réges-régi romokból

röpke reményed sem marad

mutasd magad

 

mutasd magad

ha örök örömök törött

bűne beléd barázdát vág

ha vadul vacogó vágyad

éjente az égig dagad

mutasd magad

 

mutasd magad

ha szép és szilaj szelekkel

bárkád bátran birokra száll

ha orkán ordít odakünn

de benned béna bú fakad

mutasd magad

 

mutasd magad

ha édes égi érzelem

égő szíved színig szűri

ha hangos haragtól holnap

megint űzött s üres marad

mutasd magad

 

mutasd magad

ha csended csacska csermelye

zúgó zuhatagban zihál

ha híresen harsány hangod

a teli torkodon akad

mutasd magad

 

mutasd magad

ha a szertelen szerencse

várt vágyakat valóra vált

ha sótalan sovány sorsod

izzadt inget  irhádra rak

mutasd magad

 

mutasd magad

ha két-két kövérkés könnycsepp

szemed szögletére szökken

ha zuhog zengő záporként

s szemedből szüntelen szakad

mutasd magad

 

mutasd magad

ha már-már minden mást igér

mit szokottként szidsz és szeretsz

ha hited hátrál hibádtól

s szitok-száddal szinkron szalad

mutasd magad

 

mutasd magad

ha gyönyöröd gyöngyfüzére

szökött szemenként szétgurul

ha kőből kapod kezedbe

de szétreped és széthasad

mutasd magad

 

mutasd magad

ha koldús kenyér kegyelme

s szerelmi szomj szádban szárad

ha szerelmed szeplőt számlál

tisztasága sárba ragad

mutasd magad

 

mutasd magad

ha utolsó útra utal

a hideg halk hangú halál

ha kegyetlen kent kaszája

nem mutatná messzi utad

magad mutasd

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Csillag Endre
Szerző Csillag Endre 147 Írás
Amatőr módon írogató nyugdíjas vagyok. Követek el verset is, de igazán a kisprózában érzem jól magam.