Reneszánsz
A szív teli van könyvvel,
a szépség könyvtára,
de az ismert szavak polcain,
nem találunk magunkra a mában.
Igazi után
mozdulatlan bátor, gyöngyszerelmes képek
mozdulatnyelv, hangulatcsönd, fájdalomfények
örökké való, igazi utáni félelemérzet
papírtárs, hazugságok; könyörtelen szépek
Az ütem, a hangsúly, az id? és a mérték
A létezés mindig ugyanarra az ütemre táncol.
Vigyázz a hangsúlyodra, mert a tévedés ölni képes!
Az id? nem létezik, már csak a képzeleted számol!
Éld meg mértékkel a mát, a túlzás magányban sekélyes.
…meg akartam inkább élni
annyi mindent meg akartam inkább élni
mintsem csak kurtán, szavanként elhenyélni
s a tudatba vonni sanda, fájó létét
bármi abszolútként, pillanatnyi készért
Voltam (sírfelirat)
Már mindent leírtam.
Ha valamire nem kaptál választ,
nem voltál elég figyelmes
vagy nem is a választ kerested.
Olvasztótégelyben csodám – fals poetica
olvasztótégelybe zárt életem
borzasztó kételybe hányt végletem
egy hamis, önnyugtató vélelem
hogy teszek még mértékkel tisztesen
valami nem felejthet? csodát
