Thököly Vajk : Kong a szépség (empátia vers- más lelkéből szólok)

*

 

 

 

bevezető

 

A szemem már akkor jóllakott veled,

mikor első nap megismertelek.

……………………………

 

Gyönyörű vagy, természetes, nyugodt,

ajkad akár a hős patak, ajkamon csillogott,

hajad hullámzik a szélben, lángot formálva él,

arany a nyári naplementében, ahogy arcomhoz ér.

 

Tested, akár a megművelt föld hangja,

semmi gaz, semmi purgában hagyva,  

érintésed nyugtató, a rosszindulat elkerül,

de…csak…csak üres vagy belül.

………………………………

 

utóirat

 

S ez elég, hogy elengedjelek,

a szél vigyen messze tégedet.

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Thököly Vajk