Melyik lett az évtized magyar gyermekkönyve?

A verseskötetek taroltak, a prózai m?vek nehezebben verekedték magukat az élbolyba.

 

Lezárult az évtized gyermekkönyveinek kiválasztására indított internetes szavazás: a szakmai ajánlatok alapján a Friss Tinta! cím? antológia, a közönség szavazatai szerint Bartos Erika Anna, Peti és Gerg? cím? kötetsorozata, a két lista összesítése alapján pedig Berg Judit Rumini cím? könyve végzett az élen – közölte a társszervez? Egyszervolt.hu portál.

 

A Tíz év ötven gyermekkönyve figyelemfelkelt? akcióval az értéket hordozó magyar gyermekkönyvekre akarta és akarja felhívni a figyelmet a Gyermekkönyv-szerz?k és Illusztrátorok Egyesülete, az Egyszervolt.hu gyermek kulturális honlap, valamint a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat szerkeszt?sége.

 

A figyelemfelkeltés formája ez esetben egy reprezentatív ajánlati lista összeállítása volt. Ebben húsz, a gyermekirodalom és a gyermekkönyvek világában jártas, a gyermekek kulturális nevelése iránt elkötelezett szakmai szervezet, intézmény és szerkeszt?ség m?ködött együtt. Összesen 210 kötet, illetve kötetsorozat került az ajánlati listára, melyr?l a közönség is kiválaszthatta a maga kedvencét. A teljes kínálat folyamatosan megtekinthet? az egyszervolt.hu/gyerekkonyv-szavazas2010 oldalon, s ugyanott látható a közönség- és a szakmai szavazás végeredménye, valamint a kett? összesítésével kialakult abszolút lista is – olvasható a közleményben.

 

Az összegzés szerint a szakmai szervezetekt?l a Friss tinta! gyermekvers-antológia kapta a legtöbb ajánlást és a legjobb helyezést, második lett Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen cím? munkája, míg a harmadik helyre Kiss Ottó Csillagszed? Márió cím? kötetét sorolták.

 

Az egy hónapon át tartó közönségszavazás alapján Bartos Erika Anna, Peti és Gerg? cím? kötetsorozata a legnépszer?bb, második Kiss Attila Altináj cím? könyve, harmadik pedig Micsoda id? cím? kötete.

 

A szakmai és a közönséglista összesítése alapján Berg Judit Rumini cím? könyve végzett az élen, második lett Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen cím? kötete, harmadik pedig a Friss Tinta! antológia.

 

Az akció sikerét jelzi, hogy az interneten húszezer látogató kereste fel az ajánlati listát. Az érdekl?désre tekintettel ez a kezdeményezés folytatódik. A cél továbbra is változatlan: felhívni a figyelmet a reneszánszát él? magyar gyermek- és ifjúsági irodalomra, s megmutatni a kereskedelmi dömpingáru, illetve a hagyományosan ismert és méltán tisztelt klasszikusok mellett jelenlév? kínálatot.

 

Az érdekl?désre tekintettel ez a kezdeményezés folytatódik. A cél továbbra is változatlan: ráirányítani a figyelmet a reneszánszát él? magyar gyermek- és ifjúsági könyvkiadásra, s megmutatni a kereskedelmi dömpingáru mellett jelenlév? kínálatot. A szervez?k már az elkövetkez? esztend?kre  tekintenek: évente egyszer újra és újra felmutatni kívánják, hogy nagy klasszikusaink nyomában új szerz?k és új illusztrátorok t?nnek fel, s munkájuk nyomán egyre nagyobb számban és egyre magasabb min?ségben születnek új, szép és tartalmas gyermekkönyvek, verses és mesés kötetek.

 

 

Friss tinta! (Antológia)

 

A költ?k névsora önmagáért beszél, sok ismert, de sok ismeretlen név is van közöttük, akik idáig még sosem publikálták gyerekverseiket, s most végre megjelenhetnek. A szerkeszt?k úgy sorolták a verseket, hogy a könyv elején egyszer?bb, “mondókásabb” versek legyenek, a könyv vége felé pedig egyre hosszabbak. A könyv szerkesztésekor a kiadók célja az volt, hogy ez a könyv méltó utódja legyen a Cini-Cini Muzsika versantológiának, amely felett egy kicsit eljárt az id?. Ezek az új versek, új ritmusok, újfajta világképek ugyanúgy fontosak a mai gyerekek nyelvi fejl?déséhez, mint a régi, már ismert versek.

 

Szerz?k: Barak László, Bella István, Borbély Szilárd, Csukás István, Eörsi István, Gryllus Vilmos, Harcos Bálint, Havasi Attila, Jász Attila, Jónás Tamás, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Kemény István, Király Levente, Kiss Ottó, Kovács András Ferenc, K?rössi P. József, Kukorelly Endre, Lackfi János, László Noémi, Mesterházi Mónika, Müller Péter Sziámi, Oravecz Imre, Parti Nagy Lajos, Pet?cz András, Pokorny Szilàrd, Ranschburg Jen?, Schein Gábor, Szabó T. Anna, Szilágyi Ákos, Tandori Dezs?, Tolnai Ottó, Tóth Kriszta, Varró Dániel, Visky András, Vörös István, Zalán Tibor.

.

Kovács András Ferenc

Friss tinta, tinta, tinta!
   
   Föloldja fent a holdat
   Az éji téntaoldat
   Ma este még kicsordul
   Csillagfény sem csikordul
   Alusznak kósza macskák
   Malackák jó lovacskák
   Nem leng a régi hinta
   Terjeng az égi tinta
   Nincsen több ugra-bugra
   Álom száll kengurukra
   Nincsen víg ugri-bugri
   Alszik Balu Maugli
   Majom méhecske medve
   Durmol végleg feledve
   Hogy vadmézet nyalinta
   Nincs hinta meg palinta
   Most nem lehet lovazni
   Papírdarabkán pacni
   Föloldja fent a holdat
   Az éji téntaoldat
   Folt szunnyad így az irkán
   Nyugszik Bagira Sir Kán
   Bölcs nyúl ravaszdi róka
   S a rozzant óramûben
   Elpilledt kis manóka
   Álmában ring az inga
   Szivárgó ritka tinta
   Hegyek sorára csordul
   S a szó a szó a szó is
   Más oldalára fordul
   A nincs jelenbe olvad
   Föloldja fent a holdat
   Az éji tentaoldat
   Friss tinta tinta tinta
   Aludj kincsem ma hol vagy
   Krisztinka tinka tinka

 

  

Bartos Erika: Anna, Peti és Gerg? (könyv sorozat)

Anna, Peti és Gerg? – Annakönyv – A kezdetek

 

Kiváltságos dolog egy háromgyerekes családban nagylánynak lenni, különösen akkor, ha olyan mesebeli családról van szó, ahol még a nehéz pillanatokban is mosolygósan oldódnak meg a bajok, ahol Apával nemcsak kerget?zni, de nassolni is lehet, és ahol a kórházba került kistestvért a nagytestvér szeretete gyógyítja leginkább. És az a legjobb, hogy bár jó együtt lenni is, de vannak pillanatok, amikor a nagylány válik f?szerepl?vé, például az iskolai farsangon, a babaszobában vagy a lánynapon, amit Anna kettesben tölt Anyával, izgalmasabbnál izgalmasabb mulatságokkal.

 

 

 

Berg Judit: Rumini

 

Hallottatok már Pelevárról? Egy távoli sziget f?városa. Ott található a világ legnagyobb kiköt?je és a híres bazár. Sehol máshol nem lehet zsugorító meg növeszt? port kapni; csak itt árulják a híres látóüveget, amivel a falon is át lehet látni; de van még örökké világító mécses, láthatatlanná tev? kalap, soha ki nem fogyó gyümölcskosár, a régi pajzsokról, késekr?l, fegyverekr?l, kincses ládákról és csodaken?csökr?l nem is beszélve.

 

A Szélkirályn? nev? hajó éppen Pelevárba tart, fedélzetén Egérország legkiválóbb matrózaival, Negróval, a szigorú fedélzetmesterrel, Ajtonnyal, a hajószakáccsal, a nagy tudású Cincogi doktorral, és két mindenre elszánt hajósinassal, Ruminivel és Balikóval.

 

Az út hosszú és veszedelmes, és hogy a baj még nagyobb legyen: a viharos szél a félelmetes hír? Ragacs-tengerre sodorja a Szélkirályn?t. El?ször vad tengeri szörny támad rájuk, majd a megrongálódott hajóval ismeretlen, a térképen sem jelzett szigeten kényszerülnek kikötni. Mi történik, ha a szigetlakók ellenségnek hiszik ?ket? Hogy tudnak átkelni a rettegett Sárkány-szoroson? Mit rejt a lakatlan sziget, ahol vízért szállnak partra? És hová t?nt Rumini?

 

 

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen

 

Varró Dániel verses regénye siker lett a gyerekkönyvek között, de a feln?ttek, s?t az irodalmárok is élvezettel habzsolják. Elképeszt?en mulatságos és szellemes, minden rím úgy ragyog fel, mint egy meglepetés. De a könyv legnagyobb titka az a közvetlen hang, amellyel megszólít minket, mint jó ismer?st, s?t barátot. Rendhagyó el?adást készítünk, rengeteg zenével, játékkal: mai mesét, mely leginkább arra hasonlít, ahogy a valódi gyerekek szoktak játszani, szabadon, jókedv?en – ma már sajnos csak olyankor, ha elromlik a televízió. A játék különlegessége, hogy az el?adásban a Színház- és Filmm?vészeti Egyetem harmadéves prózai színészosztályát (osztályvezet?: Máté Gábor) láthatja a közönség.

 

“Tudod, hol van Maszathegy? Ismered a Paca Cárt, ki sanyargat meg macerál? Muhi Andris sem ismerte ?ket egészen addig, amíg egy szép napon el nem indult, hogy felkeresse mindig maszatos barátn?jét, Jankát. Út közben olyan furcsa alakokkal találkozott, mint a Büdös Pizsamázó vagy a Pali Kalóz, de még a maszathegyi seregek és  Pacabirodalom katonái közötti csatának is tanúja volt. Sok zene, sok játék – és te is részese leszel a mesének!”

 

 

.

Kiss Attila: Altináj

 

A gall Asterix és a kelta Merlin nyomdokában született meg Csábán, az ?si magyar mondavilág meseh?se. Mítosz és fantázia, mese és a nomád élet valósága fonódik össze alakjában. A történet a magyar történelem ?skorában játszódik, a keszi törzs tagjai között. F?h?se egy Csábán nev? kisfiú, akinek édesapja eladja kedvenc lovát, Altinájt. A tízéves gyermek a ló keresésére indul, közben találkozik a törzsszövetség más tagjaival, keresked?kkel, lótolvajokkal, megismeri apja titkokkal teli múltját, és útja során népének legendás alakjai szinte valósággá válnak számára. A kortárs ifjúsági irodalomban hiánypótló témájú regény a lovas-nomád életformát és az ?si pogány hitvilág elfeledett meséit, mondáit mutatja be a varázsmese és a beavatásregény ötvözeteként.

 

 


Az ajánlati lista elkészítésében közrem?köd? intézmények

 

1. Csodaceruza Szerkeszt?sége

2. Dörmög? Dömötör szerkeszt?sége

3. Egyszervolt.hu szerkeszt?sége

4. F?városi Beszédjavító Intézet

5. Gyermekkönyvszerz?k és Illusztrátorok Egyesülete

6. HUNRA – Magyar Olvasástársaság

7. IBBY – Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyar Egyesülete

8. Magyar Írószövetség Gyermek- és Ifjúsági Szakosztálya

9. Két Egér Könyvesbolt

10. Kincskeres? gyermekirodalmi folyóirat szerkeszt?sége

11. Könyvtárostanárok Egyesülete

12. KönyvHét folyóirat szerkeszt?sége

13. Magyar Könyvkiadók és Könyvterjeszt?k Egyesülése

14. Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtáros Szekció

15. Pet?fi Irodalmi Múzeum

16. Pozsonyi Pagony Könyvesbolt

17. Prae.hu – gyerekoldalak szerkeszt?sége

18. Tanító újság szerkeszt?sége

19. Tanítók Egyesülete

20. Új Könyvpiac szerkeszt?sége

 

Forrás

MTI

stop.hu

sulinet.hu

bookline.hu

14látogató,2mai

Szerző H.Pulai Éva 1137 írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal.*Pulai Éva

10 Komment

  1. Nagyon-nagyon köszönöm, Mariannám! 🙂
    Én sem szégyenkezhetem… Három éve a Verselhetek volt a mai gyermekirodalom
    harmadik legszebb, legnépszerűbb gyermekverseskötete. Hónapokig vezette a listát,
    pedig senkit sem kértem , hogy szavazzon rá(m). sszesen kilencezer példányban jelent meg,
    s már a második kiadás is fogy nagyon. (más dolog, hogy elfelejtenek fizetni érte)
    Gyerekzet= Erika versei
    lellek!

  2. Éva, kicsit örülök, hogy van olyan, aki ezt hasonlóképpen gondolja, mert egy megjelent műről negatív kritikát mondani úgy, hogy az embernek ambíciói vannak, de publikációja (megjelent műve) nincs a témában, kicsit savanyú a szőlő effektus.

    Bartos Erika rajzain amúgy látszik, hogy tud rajzolni, ért ahhoz, amit csinál, de olyat csinálni, ami tetszik a gyerekeknek és olyat csinálni, ami jó és tetszik a gyerekeknek két külön kategória.
    A másik, ami visszatetsző a számomra, hogy a gyerekeinek annyira intim dolgait osztja meg a nagyérdeművel, (újabban fényképekkel illusztrálva), ami az én puritán (és igen, konzervatív) ízlésemnek egyszerűen sok.
    Meg a lenézése a gyereknek (a kis buta, de milyen aranyos) nézőpont.

    Persze, mindenki tesz, amit akar.

  3. Nekem sajnos már nagy a fiam…
    De igen, hallottam Bartos Erika könyveiről hasonló véleményt, Attila… (Most már elolvasás után egyet is értek.)
    Egy barátommal beszélgettünk pont a cikk kapcsán, mennyire nem “hülyének”, bugyutának ell nézni a gyereket.
    De ugye ocsú mindenhol akad…

  4. Igen, Andrea!
    Köszönöm hozzászólásodat! 🙂
    Mint itt is írtam Ilonnak, 2005 karácsonyára jelentették meg.
    Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő sorozatának meg nem is tudom hirtelen, az első kötete 2007-ben jelent meg.
    Berg Judit: Rumini című könyvét a kiadója 2007-ben adta ki először…
    Persze, hiszen az évtized könyvét választották…
    Belefér bőven még egy 2001-es kiadású is.

Hagyj üzenetet