Ruder Jana : Anyámért…

Naplómból ollózva..

 

 

Város zajában keresett menedéket

a fojtogató csend elől

Nem lelte meg a kék madár tollát,

volt sorban hátul

és sokszor járt legelöl…

Zsákutak szélén nem nyílt virág,

világ bajára szúrta bánatát…

A füstkarikákat még szépnek találta…

engem hozott a világra!

Aztán elsietett, mert én is csak sírtam

anyatejért, melegért rimánkodtam…

nem nézett vissza , mert ott járt már a tél…

fagyott könnycseppekben, arcom küszöbén –

 

Sütött a nap,vagy

hó szitált, karácsonyok csengőjébe

bújt el a bánat

sokáig nem láttam anyámat.

Arcomon szerelemvirágok pirultak,

már éppen

arattak…

s felsírt egy kisgyerek,

édesen szívta a mellemet…

 

Messze a nagyvárosok égre nyúlt

kéményei alatt

Egymásnak estek a sejtek.

Szilánkokra szakadt jövő,

jött a félelem, mint idegen betörő –

Kék foltok üvöltöttek a karján…

 

Betakartam, kezembe vettem

elgyötört bocsánatát…

Ma érte égnek ablakomban a gyertyák…

 

 

 

Foto: netről

 

Legutóbbi módosítás: 2010.05.01. @ 11:10 :: Ruder Jana
Szerző Ruder Jana 103 Írás
Somogy megyében élő, immáron 2017 októberétől... nyugalmazott pedagógus vagyok. Szeretek olvasni, s magam is írogatok. Kedvelem a szépet, a léleképítőt, a tartalmasat, az elgondolkodtatót...