Első kirándulás

(Tibós)

 

 

A felhők nem restellnek itt időzni, kilyukadt az égi dézsa.

Gyermekem a buszon, nyíregyházi séta képet képzelek,

hisz jó fotós az agy, e képen napsütötte tér, habár az eső szakad.

Hosszú az út, ő ott zötyög, én itt ülök, a konyha jéghideg verem,

nem fázom, mégis reszketek, amíg nem újra itt terem s kacagja majd,

ha mondom; Aggódtam fiam. Alig pár perce, még csak most indultak el,

de torkomban már itt a gombóc, s hiányában csak könnyeim nyelem.

 

 

 

 

30látogató,2mai

Szerző Kőmüves Klára 605 írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))

15 Komment

  1. Hat után, Tara :)) :nap
    …jujj, micsoda élmények!!! 🙂 ÃÂllatkert meg minden!
    Ma volt ping-pong… háát, egyből odaszaladt, ahogyan leszállt a buszról !!
    …azt hittem, hogy majd félig alvón kell leszednem a buszról, meg tudod könnyes üdvözlés… erre: Anya, majd mesélek, szaladjunk ping-pongra :)))
    De jó, hogy itthon van !!!

  2. Ha valaki visszanézne; Köszönöm mindenkinek, hogy próbáltatok megnyugtatni, figyelmemet elterelni stb…
    Az előbb beszéltem vele telefonon, de nem várta meg, hogy befejezzem az első egyszerű mondatomat, csak gyorsan közölte: Anya, bocs, most mennem kell csocsózni… és a vonal megszakadt 🙂
    Jól van :))

Hagyj üzenetet