Horváth János : Zsófi elment

2010.05.01. Horváth János Vers 9
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

Zsófinak nem voltak érvei,

És a türelme is lassan elfogyott,

Hamar be kellett látnia,

A binomiális együtthatók megalázottságán kívül,

Nincs semmi társítható kényszer,

Csak ostoba, és kicsinyes viták sora,

Amikor minden igazra fény derül.

„Baromira unom ezt a létezésfélét” – mondta,

Mintegy önmagának, nem is bízva abban,

Hogy meghallhatja, akit illet,

De maga körül nem talált senkit,

Férjét is el?zte évekkel azel?tt,

Hogy kegyeibe fogadta volna Istent.

„Hát nem érted?

A szabadsága mindenkinek fontosabb,

Mint a szerelmi légyottok utáni magány.”

Mosolya szélesen ült az arcán, és jókedvre derített.

A falu harangjait jéges? verte szét az éjjel,

És nem lett meg a harangozó sem,

Így nem hallottam zúgását a délnek,

Tudtam, itt már az utak véget érnek,

És Zsófi sem került el? egy jódarabig.

Legutóbbi módosítás: 2010.05.01. @ 17:59 :: Horváth János
Szerző Horváth János 173 Írás
"Újra kezdeni mindent e világon, - megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol…" (Váci Mihály: Valami nincs sehol) Budapesten születtem, egy Várbeli, háborús sebektől meggyötört bérházban, az ötvenes évek elején. Iskoláimat javarészt Budapesten végeztem, azt a paradicsomi másfél évet kivéve, amikor az általános műveltség megszerzése terén az első lépéseket megtettem, a szentgotthárdi általános iskola padjaiban. Az a másfél év meghatározó számomra, azóta is nosztalgiával gondolok a vidéki évek szabadságára, a Rába parti csavargásokra. A Budapesti Madách Imre Gimnáziumban érettségiztem. Tanáraim nagy hatással voltak rám. Itt sajátítottam el az irodalom szeretetét, és az amatőr színjátszás alapjait, amely később is szerepet játszott, az életem során. A BME Gépész karán szereztem diplomát 1989-ben. Ezt követően gépészmérnök-informatikusként dolgoztam a Medicor Röntgen Rt.-nél, majd egy amerikai multinacionális vállaltnál, a GE-nél, nyugdíjazásomig. Az írással Földes Péter osztálytársam, és barátom biztatására kezdtem foglalkozni, több, mint egy évtizede. Novelláim különböző antológiákban már megjelentek. Első novelláskötetem 2019 elején jelent meg Búcsúlevél nélkül címmel, amely az elmúlt több, mint egy évtized válogatásait tartalmazza.