Seres László : Magyarázat nélkül

Janus-arcú

a Szerelem

képmása

a Válás

 

csorba fényeket vet

 

annak akit

a tűz éget

jégverés is

áldás

mikor életet ment

 

ha meg a tél

dermeszt holttá

lobogna a

vágytól

 

kínoktól gyötörten

 

így szeretünk

majd elválunk

asztaltól

és ágytól

 

darabokra törten

 

elindulunk

sokszor vakon

egymástól

egymásig

 

kétes egy szerepbe

 

még érkezünk

még távozunk

közte vár

egy másik

 

szerelmek-szerelme

 

 

 

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:58 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.