Rég láttalak.
Annyi éve már
nem tapodtam
gerinced ívén,
nem láttam vonalad.
Most jól megnézlek;
-utoljára tán’-.
Valaha
ringó csipej?
Anyám suhant
hátadon,
mára már
csupasszá lettél.
Elfonnyadtak
mell?led
a büszke nyárfák,
kiknek árnyékában
álmodtam ücsörögve.
Hűsöltem
valami csodára
várván.
Öreg tested
Girbe-gurba lett,
megroggyant
azóta.
S mint vénasszonyok
somolygása,
téglafogaid sora
híjasak.
Réseidben
fűcsomók nőttek.
Hangyabolyok felett
apró virág virít,
elfedve sebedet.
Keménységed porlad,
enyészet ölel,
eltűntem én is.
Lekoptak rólad
A hajdani friss léptek,
és a vén csoszogások
Könnyű nyomai.
