Ács RIchárd : Nem hagytam a halált halált mondani

 

Lett volna egy húgom s egy bátyám,
de anyám nem tudta kihordani,
és mint árva páfrány,
tudtam gyermekként sikoltani.

Nem hagytam a halált
halált mondani.

Most együtt vagyunk az egész,
kicsiny darabokból saját magunk vagyunk,
?k én vagyok már, mint minden gondolatunk.
És közben, rajtam hevernek sokszor
mint bánat és öröm,
és mint rohadásként
lábamon, kezemen. A b?rben
lyukakat váj a köröm.

 

Legutóbb szerkesztette - Ács RIchárd
Szerző Ács RIchárd 79 Írás
1989 január 22 én születtem Budapesten,zsenge koromban úgy tizenhét tizennyolc évesen azt hittem tudok verset írni mára már rájöttem hogy ez nem igez